Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Szabó János Győző: A Duna-Tisza köze és a magyar honfoglalás

A rakamazi szabl/a ellenzője szintén elveszett, a markolat aranylemez borítá­sai közöletlenek. Dienes István baráti szívességéből annyit elmondhatunk a marko­lati lemezről, hogy a díszítést hálóminta keretben valósították meg, amely a mar­kolati gomb tetejét is osztja. Viszont itt két nagyobb és két kisebb palmetta ág kép­zése a központos képszerkesztés egyik — ha nem is szabályos — megnyilvánulására emlékeztet.68 A központi területeken törzsfői, nemzetségfői sír eddig nem került napvilágra, s így itt a legfelső vezető réteg tarsolylemezeit, szablyáit nem ismerjük. A.zonban a tudományos körök régóta számontartják és a honfoglaló magyarság hagyatékához sorolják az ún. Attila-kardot, amelyet bécsi vagy Nagy Károly szablyájaként is jelez a szakirodalom, s általános vélemény szerint az Árpád-ház kincstárából került Nyugat­ra.69 Ellenzője aranylemez borításán középen az elülső oldalon rombikus beponcolt keretben négyágú levél dudorodik. (4. kép.) 4. KÉP: A BÉCSI SZABLYA (RÉSZLETFELVÉTEL) Markolati gombjának a lemezén, a gomb tetején az indafonadék rombuszt és ben­ne kört alkot. Négy sarkából pedig palmetta bimbózik. A minta rendszere közpon­tos szerkesztésű. (5. kép.) A bécsi szablyával való párhuzamosítással lesz érthető, hogy aszóban forgó motívum — az ékkődíszítés mellett — a fejedelmi törzshöz való tartozás egyik jelképe volt. Minél világosabb, kiemeltebb, annál koraibb megfogalma­zására gyanakodhatunk. 46

Next

/
Thumbnails
Contents