Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 7. szám - Erdélyi István: A Don-vidék ásatásainak lehetséges magyar vonatkozásai
a jövőben. Elképzelhető, hogy a honfoglalás ezeregyszáz esztendős évfordulóját jelző évtizedre már valamivel többet fogunk tudni arról, hogy merre is jártak valójában és milyen nyomokat hagytak hátra őseink. Egyelőre még a Don-vidékre koncentrálunk, de megvan a lehetőség a kutatások kiszélesítésére is. Ami a Dontól keletre, vagyis a Volga-vidékre vonatkozik, ott a régészeti kutatások némileg eltérő képet tárnak elénk. Más a problematika megközelítése részünkről, mint általában a szovjet kollegák részéről. Mi, Julianus útjai nyomán őseink emlékeit szeretnénk megtalálni a mai Tatár ASzSzK területén és annak környékén. Erre vonatkozólag igen érdekesek a korán elhunyt J. A. Halikova ásatásai, különösen a Bolsije Tigani falu melletti temető 1974-ben megkezdett feltárása (Id. Altungarn an der Kama und im Ural. Régészeti Füzetek II. 21. Bp. 1981.). A temető kétségtelenül közel áll a honfoglaláskori temetők egy részéhez, időben a Vili.—IX. sz. fordulójáról származik, sok vonásában a volgai bolgárok kultúrájával van azonban szoros kapcsolatban. A magyar nyelv bolgár jövevényszavai, Julianus barát bolgárokra vonatkozó adatai, mind arra utalnak, hogy őseink a bolgárokkal igen szoros jószomszédi, sőt etnikus kapcsolatban lehettek. A végső döntést még néhány hasonló temető megtalálása és feltárása és a Bolsije Tigani-i teljes közlése (sajnos a sírok legnagyobb része feldúlt, melléklet nélküli és az embertani anyag nem a legjobb állapotú) hozza majd közelebb. A Tatár ASzSzK régészei közül jelenleg A. H. Halikov az armijevói temető és köre feltárásán és feldolgozásán munkálkodik, tehát a Bolsije Tigani temetőt korban megelőző évszázadok régészeti anyag áll a középpontban és ugyanezt mondhatjuk el J. P. Kazakov munkásságáról, aki a kusnarenkovói kultúra temetőiről írt újabban összefoglalást. E két vezető régész véleménye szerint az V.—Vii. sz. régészeti emlékeinek feldolgozása adhat választ arra, hogy mikor is jelent meg a török nyelvű lakosság a Volga-vidéken? A jövevények és a helyben talált volgai finn lakosság viszonyának tisztázása számunkra is fontos kérdés. A Tatár ASzSzK nyugati részén és Baskiriában már részben más jellegű és korábbi emlékekkel is találkozunk. Az ún. kusnarenkovói kultúra (vagy más nevén karaja- kupovói) az, amely számunkra érdekes következtetésekre adhat alkalmat. Ez a kultúra a VII.—Vili. században létezett. Korábbi tehát ugyan, mint a Bolsije Tigani-i temető, de a kerámia-leletanyagot tekintve J. A. Halikova szerint mégis sok közös vonás van közöttük. A kusnarenkovói kultúra kerámiájának gyökereit a Dél-Urai illetve Délnyugat-Szibéria területén vélik felfedezni V. F. Gening és G. I. Matvejeva. Ismeretes az a főleg nyelvészeti érvekre épülő álláspont, mely szerint az ugorság és ezzel együtt a magyarság őseit is az említett területen kell keresni (Fodor!.: Verecke híres útján ... Bp. 1975.). A fentiekből nyilvánvaló, hogy a kutatás tere óriási és még sok feltárásra van szükség ahhoz, hogy kellő mértékű legyen az a leletanyag, amelyből le lehet majd vonni a szükséges következtetéseket. 33
