Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 4. szám - KRÓNIKA - Kiss Gy. Csaba: Színházi este Komáromban

világért sem próbálnék belekontárkodni, csupán annyit magáról a darabról, hogy igen izgalmas kísérlete a szlovákiai magyar drámaírásnak. Tóth László rendelkezik azzal a nyelvi erővel, formateremtő képességgel, ami szükséges egy drámához. Az ő Kőműves Kelemene az én értelmezésemben olyan ember, aki önmaga azonosságáért küzd. Tudja, hogy áldozatok nélkül ezt a harcot megvívni nem lehet. Nem kíván föltétlenül áldozatokat, különösen pedig nem olyan áldozatot, amelynek nincs értelme. Cselekedni akar, dönteni önállóan, vállalva a döntés, a választás minden következményét, azt is, hogy esetleg maga lesz az áldozat. Tagadja a magát eleve alárendelő, a tehetetlenséget elfogadó, békésen belenyugvó magatartás igazát. A huszadik század kegyetlen tapasztalataival rendelkező ember dilemmáinak a drámája szerintem Az áldozat.

E SZÁMUNK SZERZŐI

ALBERT GÁBOR könyvtáros BALIPAP FERENC költő, népművelő BÁLINT B. ANDRÁS újságíró BENEDECZKY ERZSÉBET néprajzkutató BISZTRAY ÁDÁM költő, szerkesztő BÓNIS FERENC zenetörténész FEHÉR ZOLTÁN néprajzkutató, főiskolai tanár ILLYÉS GYULA író, költő, műfordító KÁLNOKY LÁSZLÓ költő, műfordító KATONA IMRE etnográfus, egyetemi tanár KERESZTURY DEZSŐ költő, akadémikus KISS GY. CSABA történész KOKAS KLÁRA zenepedagógus KOVÁCS ISTVÁN költő, történész KOVÁCS JÁNOS ref. lelkész, szociográfus LADIK KATALIN (Újvidék) költő

Az újra meg újra leomló falak, a beleépített áldozattal együtt összeomló fal, és a vert helyzetbe megnyugodni nem tudó Kőműves Kelemen drámája Camus Sziszifuszáéhoz hasonlít, aki újra és újra nekifeszül a hegytetőről visszagördülő kőnek, s azt feltételezhetjük róla a francia író véleménye nyomán, hogy mégis boldog.

Az előadás végén hosszantartó taps köszöntötte a kassai társulat színészeit. A darab második részében különösen dinamikussá vált előadás méltán megérdemelte a sikert. S legyünk méltányosak mi is, elsősorban a rendezővel, Gágyor Péterrel, a dramaturggal, Szigeti Lászlóval és a címszereplővel, Csendes Lászlóval, hogy produkciójukat elismeréssel nyugtázzuk.

KISS GY. CSABA

LŐRINCZ JÓZSEF költő OLASZ SÁNDOR szerkesztő OROSZ LÁSZLÓ tanár, irodalomtörténész PETRŐCZY ÉVA költő PÉNTEK IMRE költő, szerkesztő SERES |ÓZSEF irodalom kritikus SZAJBÉLY MIHÁLY irodalomtörténész, egyetemi tanársegéd

SZAKOLCZAY LAJOS szerkesztő SZEKÉR ENDRE tanár, szerkesztő SZÉLL JENŐ zeneesztéta TÖMÖRY PÉTER költő, rendező VÁRNAI GITTA grafikus VÉGEL LÁSZLÓ (Újvidék) író, kritikus VÉGH-ALPÁR SÁNDOR újságíró

HELYREIGAZÍTÁS: Folyóiratunk 1983. márciusi számában Monostori Imre Salamon Konrád könyvét (Utak a Márciusi Front felé) ismertető írása sajnálatos hibával jelent meg. A népi írók szociográfiai munkásságáról ugyanis nem Salamon Konrád, hanem Némedi Dénes írt kandidátusi értekezést. (A szerk.)

96