Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 4. szám - VALÓ VILÁG - Kovács János: Tiszazugi jegyzetek

rozás nyomon követhető a településen. „Lakossága mezőgazda parasztság, s ez a népelem annyira túlnyomó benne, hogy rajta kívül csak annyi iparos, kereskedő és értelmiségi van, amennyi a falu szükségszerű önellátásához elengedhetetlen. Nem olyan kicsi, hogy magában meg ne állhatna és nem olyan nagy, hogy különös szervezeti problémái merülnének föl. Abban is szabályszerű az ilyen falu, hogy helyét és formáját a táj szabta meg, s annak a népességnek a népi hagyománya, amely megülte a helyet.” (Erdei: Magyar falu 78. o.)

Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév település fejlődése sok különbözőséget mutat. Ezek gazdasági és társadalmi tényezők különbözőségéből adódnak. A három szoros egy- másmellettiségben települt község közül Tiszakürt volt előnyös helyzetben. Ezt az előnyét most is megőrizte, amikor egy közigazgatási egységgé társították a másik két községgel.

Nagyrév a fellelhető tárgyi és írásos bizonyítékok szerint a legrégibb település. A bronz-korszak egyik legnagyobb ásatási lelőhelye. A megtalált időszakot „nagyrévi kultúrának” nevezték. Azt nem tudom, hogy a szaktudomány mai véleménye egyezik-e ezzel a megállapítással, amit egy régi keletű helytörténeti munkában olvastam. A tény az, hogy Nagyrév történeti fejlődését az a táji adottsága határozta meg, hogy itt volt a legalkalmasabb „gázló” a Tiszán. Nagyrév és Kécske (Tiszakécske) között alakult átjárónak nagy jelentősége volt a Tisza-híd megépítése előtt. Az új településhálózat tervezése nem hagyhatja figyelmen kívül a régi természeti lehetőségeket. A kécskei tanácselnök a településfejlesztés tervei között hangsúlyozza ennek a vízi útnak fontosságát, fejlesztését.

Tiszainoka határait a víz rajzolta körül. Feljegyzések szerint 1683-ban a visszahúzódó török csapatok elől lakói Kürtre menekülnek. Ezután több mint harminc évig puszta hely. Ma is a legkedvezőtlenebbek az adottságai.

Ezek a falvak szinte tájhoz kötött települések. Gazdasági, települései fejlődésüket a kiterjedés korlátozottsága határozza meg. Ezért van az, hogy tanyarendszer csak Tiszakürthöz tartozik. Ez a tanyarendszer eltérést mutat az alföldi falvakhoz kapcsolódó tanyáktól. Bogaras olyan zárt kis település, hogy a tanyavilág jellemzői alig-alig találhatók meg. A szőlőtermelés átszervezése az ötvenes években kedvezőtlenül hatott, ezért az elvándorlás „hézagossá tette Bogarast”. A dotációval történő szőlőtelepítés optimista nézet szerint újra lehetőséget ad arra, hogy a település népesedjen.

Cserkeszőlő tanyarendszerű településből községgé fejlődött. Ez azért történhetett, mert a termálvíz új gazdasági lehetőséget adott és ez magával vonta a település fejlődését.

A település-kutatás jelentős feladatai közzé tartozik, hogy történetiségükben vizsgálja a településeket. Egy ilyen kis település-egységen belül is, mint Tiszazug, a falukultúra különböző, szinte egymástól elválasztó jelenségeivel találkozunk. Minden falunak más-más öntörvénye és szokásrendje, életstílusa van. Ez azért van, mert a falu „történeti, társadalmi képződmény”. A történelmi, társadalmi tényezők nem egyformán hatottak a falvakra. Például 1683-ban a törökök visszavonulása Tiszainokát kiüríti és a Tiszakürtre menekültek a település előnyét szolgálták. Egyben új társadalmi helyzetet is jelentettek, mert lett egy menekült csoport, akiket ki lehet „használni”, vagy házasságok révén be lehetett építeni a családokba.

A kisközségek társítása éppen a falvak különbözősége miatt komplex jelenség. Minden falu meg akarja őrizni történeti és társadalmi rendjét, hagyományait. Másképpen fogalmazva: „érzelmeiben” akar önálló maradni. Minden falu természeti, történeti és társadalmi adottságai által formált közösség, ezért sajátos céljai voltak és vannak. Az ilyen közösség örök küzdése a választott ideál elérése, megteremtése. Erdei igazul mondja, hogy nincs örök falu. Ebben az értelemben nem is beszélhetünk faluide43