Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Kaposy Miklós: Közművelődési háztűznéző (riportszatíra)

KAPOSY — Kérem, mondjon egy példát egy értelmetlen rendelkezésről. IGAZGATÓ — Akkora a ház, hogy egy évben négyszer kell féregirtást csinálni. Egy féregirtás, ha szövetkezet, ha iparos csinálja, 25 000 forintba kerül, tehát évi 100 000. Megbeszéltük, veszünk egy japán permetezőgépet, megvesszük a vegyszert, megcsináljuk. Az legalább biztos. 7500 forint egy japán permetezőgép az üzletben. De mi bemegyünk egy Hermes boltba, PM-rendeletre hivatkozva nekünk 9600-ért adják.

Ha az adott időpontban találunk egy áruházat, ahol ugyancsak van ilyen nagyhatású permetezőgép, ott megkapjuk 7500-ért. De ha abban az adott időszakban, amikor szükségünk van rá, csak a Hermesnél van, akkor kénytelenek vagyunk erre a rendeletre hivatkozva mi többet fizetni, mint mindenki más. Tehát a PM-rendelet vonatkozik a Hermes-boltokra, de nem vonatkozik az áruházakra.

KAPOSY — Szinte minden, de nem minden szinten.

Szakértők azt mondják, a fő baj az, hogy nem tudtuk anyagi érdekeltséggel összekötni a műveltségszerzést. Ezáltalában igaz, de nem mindenütt: a Rádióban például, ahol igazán lehet műveltséget szerezni, egyetlen év alatt százezer forint értékű evőeszköz tűnt el az étkezdéből. Mi más oka lehet, mint az anyagi érdekeltség?

Mások szerint nem sikerült még összehangolni az iskolák és a közművelődési intézmények programját. Sok szülő már abba is hagyta a nevelést: majd az iskola tudja, mit kell beleverni abba a gyerekbe. Márpedig, ahogy Poszler György megfogalmazta: amit az oktatás nem old meg, azt a közművelődés nem pótolhatja.

Nézzük hát, mit old meg az oktatás? Meg kell bombáznom Önöket néhány adattal, elnézést. A gyermekek 80%-a végzi csak el az iskolát, de közülük is csak a fele tanul meg rendesen írni-olvasni. A munkavállalók közel 40%-ának nincs meg az általános iskolai végzettsége.

A pedagógusokat irgalmatlanul sok munkával halmozzák el: a tanításon kívül 22 féle mellékfeladatra foghatók be: a rongygyűjtéstől a takar ításon át a népszámlálásig. így nem csoda, ha átlagosan csak napi 30 per cet tudnak olvasással tölteni. Kevés energiájuk marad hát továbbadni a jót, a szépet. Újfalussy József ezt így fogalmazta meg:

,,Oktatás nélkül nem megy. Márpedig ami az iskolákban esztétikai nevelés címén folyik, azt inkább elvonókúrának lehetne nevezni."

És más téren? Mit mond egy gyakorló tanítónéni az alapismeretekről?

TANÍTÓNŐ — Nekem negyedik osztályom van, és nem tudnak összeadni a gyerekek, kivonni, nem tudják sem a szorzótáblát, sem a befoglaló táblát, egyszerűen nem tudnak fejben számolni. Egy ideig azt csináltam, hogy dupla óravázlatot készítettem, amikor annak idején volt az új tanterv bevezetése a matematikában — ez már elég régen elindult, — például két óravázlatot csináltam. Egyet arra az esetre, ha látogító jön, és egyet arra az esetre, hogy egyébként levezessem az óráimat.

KAPOSY — Akkor ez tulajdonképpen partizánkodás, nem?

TANÍTÓNŐ — Én partizánkodtam, igen, de én azt hiszem, hogy minden jóérzésű pedagógus partizánkodik, mert aki nem jóérzésű, és úgy egy az egyben, az új tanterv szerint tanít, leadja az anyagot, annak a gyermeke sajnos használhatatlan, mert annyi idő alatt nem lehet megtanulni számolni. Volt olyan matematikai feladat, ami még a férjemnek, mint gépészmérnöknek is problémát okozott. Na most ebbe aztán belejátszik az, hogy némely példát aztán rosszul is fogalmaztak meg. S ugyanakkor alapvető dolgokat nem tanítunk. Nem tanítunk forinttal bánni, nem tanítunk mértékegységekkel, nem tanítjuk, hogy egy normális levelet hogy kell megírni, megcímezni, teljesen tanácstalanul állnak a gyerekek és a szülők is a különböző ívek kitöltése előtt.

Például egy egyszerű dolog, a napközis térítési díj befizetéséhez szükséges kereseti kimutatás, vagy például egy fizetési vagy postautalványnak a kitöltése.

52