Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 12. szám - Pintér Lajos: Nem védett madarak, Kezek, Mit remélsz?, Levélféle önnönmagamhoz, Lépcsők az Istenhegyen (versek)
MIT REMÉLSZ? Aszályos, szomjas föld az agy: esőt, esélyt leső. Befogad: híreket, kommentárokat, könnyű kis dalokat. Hírek: ti megvámolt havazások; ti kommentár-jégverések, kikopogjátok homlokomon, hogy mért jó nekem, ami nem jó. Könnyű kis dalok, lányos tavaszi záporok, ti vagytok kedvesek. Emlékszel? Mit remélsz? Nem emlékszem. Nem remélek semmit. És rám emlékszel? A nyárra, a porrá égő házra: piros ruhádra? Az érettségi tétel voltál: házak falára írtam föl neved. Mit hittem én? Hülye kamasz. És mégis, mégis, mégis. Létrát támasztottam a falhoz. Galambpadlásra? Dehogy! föl az égig. Emlékszel, vásárfiát is vettem neked. Bal zsebemben törött tükör: a Nap, jobb zsebemben olvadt cukor: a Hold volt. A pulykatojás: szeplős arcod hogy ragyogott. Óh, első szerelem. Az ember anyaszült meztelenül állt, kezében nem volt csokor virág: csak szorongatta gyűrött zokniját. Aszályos, szomjas föld az agy: esőt, esélyt leső.
