Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Vajda Mária: Szerelmi élet Balmazújvároson (I. „Szántottam gyöpöt...”)
Nem eszik az egyebet, Csak szerelem-gyökeret A szerelem-gyökér ezen jelentése a szólásokban is tetten érhető: „Ez is megkóstolta a szerelemgyökeret”. „Szerelemgyökeret evett, nő a ház eleje” — mondják Balmazújvároson a terhes nőre. A szelíd, lírai szerelmi jelképek mellett, kézzelfoghatóbb, köznapibb, de még mindig a jelképek szintjén maradó szexualitást kifejező népdalokkal is szép számmal találkozhatunk. PL: Komámasszony, adjon nekem szállást, A kordámnak a fészerben állást! Akármerre legyen a kereke, Csak a rúdjának legyen jó helye. A kordé két kerekével, előre nyúló rúdjával a két herét és a hímvesszőt jelenti. Nem véletlenül szerepel a komámasszony sem a népdalban, mint a nemi kapcsolatra „felkért” személy. S hogy mennyire nemcsak a tréfás gyanúsítgatások, viccek szintjén állnak a komámasszonyról és komámuramról szóló történetek, Béres Csaba a mesékben fellelhető műrokonsági kapcsolatok vizsgálata során érdekes adalékokkal bizonyította a komasági viszonyban levők közötti nemi kapcsolat előfordulását, melyek a recens hagyományt feldolgozó munkákban is felbukkannak. A komasági viszonyban levők közötti nemi kapcsolat „előnyét”, racionális, hitelt érdemlő magyarázatát adták sárköziadatközlőim. Mivel keresztkomának a módosabbak 5—10 párt kértek fel, „ezek közül már csak könnyebben kiválaszthatta magának az ember a szívének kedves ko- mámasszonyt.” A férj gyakran tartózkodott a falutól távol levő szállásokon, s mivel a komaság intézménye segítséget nyújtó bázisként is funkcionált, nem volt feltűnő, hogy a férj távolléte alatt a koma valamilyen ház körüli férfimunka ürügyén felkereste a komaasszonyt. „Ilyenkor veszély nélkül besegíthettünk az asszony pendelye alá is.” Az áttételes, szimbolikus formanyelv helyett gyakran nagyon is vaskos, obszcén módon beszélnek a népdalok a test alsóbb régióinak dolgairól. Jó a pina mer fekete, Mer az Isten teremtette, Szilvamagot is tett bele, hogy a bögyörőt bevegye. Hogy a bögyörőt bevegye. Itt a szilvamag jelkép. „Megnőtt mán a szilvája”, vagy „megnőtt mán a szilvamagja” — a lányok nemi érettségének kifejezése. A szemléletes és nagyon találó szólások és közmondások is fényt vetnek a régi emberek szerelmi életére, idevonatkozó erkölcsi normáira. A költői erejű gazdag képzeletből született nyelvi képek mellett egyike, másika ezeknek a szólásoknak, közmondásoknak meglehetősen kendőzetlen nyíltsággal, vaskosan, sőt obszcénnak nevezett módon tárja fel az idevonatkozó lényegi dolgokat, bár ez az adott közösségben nem sértő és nem megbotránkoztató. „Leverték előtte a harmatot” — ezzel a megkapó lírai képpel fejezték ki, hogy a férfi olyan lányt vett el feleségül, akinek a házasság előtt már volt dolga más férfivel, elvesztette ártatlanságát. Már kevésbé költői, de nagyon ízes és találó szólást alkalmaztak a házasság előtt ugyancsak nemi életet élő lányra: „Izentek neki alulrul”. Milyen frappáns humorral illették a kihívó mozgású, farukat erotikusán riszáló nőket: „Úgy jár a fara, hogy száz jáger se tudna belelüni”. S a vas62
