Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 5. szám - MŰHELY - Kiss Dénes: Játék és törvény

A finn nyelvben két szó jelenti, hogy nagy, a suuri és az íso, az utóbbi ejtése: iszo. Ugyanakkor ez a két „elvontan” nagyságra utaló szavunk: szörnyű és iszonyú ismeretlen eredetű! Azaz, az „iszonyú”-ról azt olvashatjuk, hogy szóelvonás eredménye, így az iszonyat, iszonyodik stb., ,,.. . szócsalád alapszavainak finnugor egyeztetése és török származtatása téves.” (Ö—Zs 797. old. és 248. old). Külön izgalmas lenne a származás, szor-szer-ször, szor-gal-mas stb., szavaink elágazó, távlati több-szöröző vizsgálata! ... De térjünk vissza az előbbiekhez. Föltételezhetjük, hogy a magánhangzók például ,,u”-ról ,,ü”-re változtak (urdung, ürdüng, ördög .. .) akkor mintha megoldás mutatkozna e két szavunk távoli gyökerére, hiszen „csak” hozzá kell tenni az iso-hoz és a surri-hoz a képzőt és máris „megalakul” a két magyar szó: iszo-nyú, szőr-nyű! Említhetjük, hogy a finn nyelvben a hirvea szó jelentése igen gazdag árnyalatokban, ilyesmiket is jelent: borzalmas, borzasztó, rettentő, szörnyű, irtózatos. (Újra emlegetni kell, hogy a sötétbarna, csaknem fekete vad megjelenése, nagy — méltóságos! — testével, hatalmas — hatalmat jelentő!—szarvaival, —méltán okozott ijedelmet, akár babonás rettenetét annak, akik előtt hirtelen föltűnt. A „borzalmas” szavunkról azt írják „hangfestő” eredetű, hozzá tehetjük, lehetne hangulatfestő is. A borz látványa sem a legüdébb, bár az összefüggést ebben az esetben is tagadják s lehet, hogy így is van. Noha, ne felejtsük el, minden elvont jelentéstartalmat meg kellett, hogy előzzön VALÓS dolog, tárgy, látvány, hatás, érzet stb., s csak azután „vonódon el” általánosra.) Tán figyelni kéne arra is, hogy az ótörök bölény — erős, hatalmas állat, igazán bő lény, hogy játsszunk is egy kicsit — a baskírban megvan s jelentése bülen = jávorszarvas!... Az is különös, hogy törökül az irtózat jelentései: tevah- hus, KORku, a retteneté pedig korkuladsak, a rettenthetetlen =kormutmaszi, kor- kusz, a nagy=büjük (bő?) bő = bol, ám a kormak, korku jelentése lehet: félni, félelem is. Ne borzadjunk, ne rémüljünk meg — a rém szavunk ismeretlen eredetű! — a roppant rénbika jávorszarvas ide „keverésétől”, hisz, az emlegetett nyelvek ősi kialakulásának végtelen térségein is ez az állat volt a legnagyobb és sok népnél sokféle hiedelem fűződik hozzá, éppen mert a legfeltűnőbb volt! (Talán még a magyar Csoda- szarvas mondába ilyen okok miatt — is! — került ez az állat? S vált különböző nagyszerű jelképpé.)

Bizonyos csökönyösséggel — e szó bár csökkentő jelentőségű is, de ebben az esetben ragaszkodást, konokságot is jelent — körüljártuk kissé a „nagy” kiterjedés, lelki hatás, hangerő, indulat, rang stb., idéző jelentéstartalmait. Azt látjuk, hogy vannak dologi megnevezések: hegy, rénszarvasbika, jávorszarvas stb., fölsoroltunk néhányat e jelentéstartalmat sokrétűen árnyaló szavak közül is. Tehát talán nem egészen véletlen, hogy a nagy, magas, hórihorgas, szörnyű, iszonyú, szarvas stb., KEZDŐ MÁSSALHANGZÓI fölváltva megjelennek e vizsgált nyelvekben — s bizonyára többen is! — azonos vagy közeli jelentéstartalmakat hordozva. Természetesen a nyelv — s ezt nem elég sokszor emlegetni! — élő, fejlődő, többfelé burjánzó logikai ágat követő rendszer. Nem elég csak például a hangfejlődésre figyelni!

Ne hagyjunk ki néhány további árnyaló érdekességet. Amanysi úr szó jelentése hegy, orom (Ural?) Nálunk a Nagyisten! Úristen! Öregisten. (Uruszág, uralkodik, uralom, főúr stb.) Említettük a több-ször-özés — szor-zás — növelő jelentését. Manysi nyelven a sáli=rénszarvas, sarngi = reszket — fél, megrémült!—, sőrém =halál, szörp = jávorszarvas. Érdemes megnézni még a surti-har összetett szót, jelentése réntulok, mintha ebben is jelen volnának a ször-nyű és a hórihorgas jelentéstartalmak kezdő mássalhangzói? Távolabbi „körön”, afinn szőr = karva— gondoljunk a szőrös, szakállas szarvasra — a szarv =sarvi. Más: törökül — örményül? — hegy=dag, (Dagesztán), és a szorzás=zarb, hegyes vidék =daglik, hegyláncolat=szira daglari, hegycsúcs = dag csikintiszi, orom=dag tepeszi, s az orkán, hatalmas, erős szélvihar=bora, kaszir63