Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 5. szám - MŰHELY - Kiss Dénes: Játék és törvény

általában — több nyelvben is! — részt vesznek e hasonló és azonos jelentéstartalmak kifejezésében. Lássunk magyar szavakat: kis, kicsi, ici-pici, apró, parányi, picurka, pindurka, pirinyó, szilánk, szelet, darab, cserép, morzsa, kavics, por, liszt, homok, dara stb., érdemes néhányat igei alakban is megvizsgálni: aprít, darabol, hasít, tör, — törmelék — porlaszt, csöppen, csöpög — csöpp, csip-csup dolgok! — s a cuccok, cók- mókok is általában kisebb dolgok, tárgyak. Becézés nemcsak az ácsi-bácsi, hanem az öcsi, öcskös, az anyuci, apuci stb. De ahogy már emlegettük a Laci — aki bácsi is lehet

— ám a Lacika inkább kisfiú, csak tréfásan bácsi, viszont a Lackó — ahogy a csi-kó-nál!

— jobban kisfiúsítja a jelentéstartalmat. Arról is szóltunk, hogy olykor a kicsinyítés, becézés egészen megváltoztatja a szót, például: ló — paci. Grandpierre K. Endre Gólya, gólya, gilice című esszéjében arról ír (Somogy, 1981 szept.—okt. 5. szám), hogy a „gilice” nem gerlice, hanem a nagy — góliát — madár, a góla, gólya kicsinyített, mondhatjuk, becézett változata. „Szeri-száma nincs ce-ci kicsinyítő- és becézőképzőnkkel képzett beceszavainknak az anyucitól a cicuskáig . . .” (E sorok írója e képzőkről játékosan írt már gyerekek számára a Kincskereső 1972. 8. számában, fölvillantva e páratlan gazdagságot.) S valóban, ahogy Grandpierre K. Endre is emlegeti, aligha szorul rá a magyar nyelv, hogy a német „Girlitz”-ből vegye át „szóelvonással”! ezt a kedves szavunkat, különösen akkor, ha ez a német szó pinty(!) szerű kanárit jelent! S kitűnően érez rá még arra is, hogy a k-l — kelepelés! — g-l hangzók utánozzák a gólya számunkra annyira kedves, szelíd örömét, amit akkor nyilvánítanak ki e szép — s nagy! — madarak, amikor összegyűlnek a kéményekre rakott fészkekben s kedvesen ösztökélik a fiatal gólyákat a repülésre. Egyébként a már emlegetett ló — paci alakok is alaposan különböznek, persze az is lehetséges, hogy a paci a paripa szavunkból alakult! (Gyí te, paci, paripa, nem messze van Kanizsa!) Az sem mellékes, hogy a többször emlegetett hangzók mily gyakoriak a rokonnyelvekben s mennyire azonos vagy közeli jelentéstartalmakat fejeznek ki. Még csak annyit a ,,paripá”-ról: lehetséges, hogy vándorszó, de érdekes módon beleillenek hangzói abba a körbe, amelyet a kedvesítéssel, kicsinyítéssel stb. tárgyalunk. További kicsinyítése önmagában lehetetlen: paripa-ka, legfeljebb becézése és kicsinyítése együtt lehetséges: paripácska. Ám ne lovaljuk bele magunkat, inkább lássuk a rokon nyelvek példáit, először a kicsinyítéssel, majd a nagysággal kapcsolatban. Annál is inkább, mert a térbeli kiterjedések viszonyítások; nincs valóságos végtelen nagyság s a nyelvek kialakulásakor az ismert és környező dolgok

— nagy állatok, hegyek stb., — megnevezése ágazott el és finomult a nyelvek fejlődésével, a szaporodó ismeretek megnevezésével. (A „gigász” görög óriás, épület, a magyar gógány ismeretlen eredetű, a gólya pedig bizonytalan eredetű, míg a giga, gége, gőgös, hosszúkásra, „fönnhordott” fejű emberre utalnak.)

Nem hiábavaló néhány példát említeni a rokon nyelvekből. Először talán a kicsinyítésre, majd a nagyra, nagyságra vonatkozóan. Finnül az isä (isze) = apa, isi = apuka, pikku, pieni = kis, kicsi, pici, lapsi = gyerek, pieni lapsivagy pikku lapsi = kisgyerek. A pojka = fiú, de csak a poj szótövet ragozzuk! (Itt eszünkbe jutnak a pajti, pajtás, pulya szavaink!) Érdekes, hogy az eredeti „pojka” — fiú szóban, mintha benne volna a magyar „-ka” kicsinyítő képző, ugyanakkor gyakori kicsinyítő képző a finnben a ,,-k”, például: kanta = szár, tő, gyökér, kicsinyítve: kannikka vagy sál mi = tengerszoros, szoros — maga is szor-os, keskeny, — kicsinyítve: salmeke, lahti = öböl, kicsinyítve: lahdukka (eszünkbe juthat róla talán a lék?), lampi = kis tó, tavacska, tovább kicsinyítve: lammikko. (Figyelemre méltó talán, hogy a szerelem egyik jelentése: rakkaus, a másik lempi.) Gyakori kicsinyítő képző a finnben a ,,-nen”, általában a vezetéknevekben, például: Kekkonen stb. (Érdemes volna talán megvizsgálni, hogy ez a fajta kicsinyítés, éppen a nevekben, összefügg-e régről a nainen = nő szó eredetével, hiszen az emlegetett anyajogú társadalom „emlékén” kívül, a nőiségben benne rejlik érzelmi59