Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 4. szám - Győri László: The merav, Annák (versek)
Nézd csak a jegenyefákat — Beléje döfött tollszárak. A tar bokrok meg mind pacák. GYŐRI LÁSZLÓ THE MERAV leszoktam az őrületről leszoktam ezennel őrültségeitek nézem békülő szememmel őrültségek őrültjei vesznek körül engem the merav felnyakkendőztetik minden reggel értetek az ingem leszoktam a nyílt kalandról kinyitott bőrömről késnek adandó nyakamról ANNÁK Hatan írtak az iskolában verset, azaz költeményt. Tamás, József, István, Bálint, László, egynek, már hiába, elfelejtettem a nevét. Diák ír, a tanár bólint. Minden, minden csak semmiség. Tele van politikával a levegő. Forradalmárok, vagy ellenforradalmárok, így mérik meg a diákot. Persze, ilyen körülmények között minden természetellenes. Tizenötévesek, az istenért. Verseket írnak, költeményt. S hogy baj ne érjen, kisdiák: nagyítólencséd tartsd a napnak. torkomat nyakkendő nem szó nem sírás szorítja leszoktam the merav én a szavakról magamról dilisek félcédulások könyvtári szoros betűrendben aberráltak és zümzümök Cutter-számotok tört gerincen A-tól Z-ig (miképpen fenn) engedjetek magatokhoz engem the merav Egy leszakított plakát miatt rendőrségre viszik őket. Pedig csak gyümölcsöt szakítanak, azazhogy szakítanának, de itt még a diáklap is politizál, a címe harsog mellverőn, nem úgy, mint amott, ahová László azelőtt járt, ahol, persze, az előtt, Ződbarack címmel írtak lapot a diákok, maguk is ződ barackok. Tamás, József, István, Bálint, László, meg az, aki vasúti tiszt lett, ki tudja hol, tehát verset ír vidéken, egy gimná25
