Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 12. szám - Breuer János: Kodály Zoltán internacionalizmusa

előadások Egyesületében Kodály Szólógordonka szonátáját mutatta be, hogy Webern- től hoz neki dolgokat (hogy ez megtörtént-e, nem tudjuk). Stravinsky zenéjétől elzárkózott. Magába szívta azonban az európai zenetörténet minden értékes hagyományát.

Palestrina megtermékenyítő hatása Kodály cappella kórusmú'vészetére köztudott. Bőséggel alkalmazta azonban a reneszánsz kórusok madrigalizmusait, szófestő effektusait is. Rengeteget merített a barokk zene technikáiból, kifejezőeszközeiből. A népdalok alá rakott makacs ereszkedő ostinatobasszusai, a barokk passacagliák, fóliák, más hasonló formák üzenetét közvetítik (számos példával szolgál a Magyar népzeneciklus). A Psalmus Hungaricus „Éjjel és nappal..szövegű szakaszának torlódó hangszeres ellenpont-kísérete, amelyet Kodály papíron oly nagy gonddal számított ki, szintén barokk zenei elem, akár az a fajta szófestés, amely dallami iránnyal jelzi például a Zsoltárban a „felemeled”, „aláhajigálod” térbeliségét.

Az énekkari deklamáció, ahogyan Kodály például a Jézus és a kufárok bibliai szövegét mozgásba lendíti,dramatizálja, Heinrich Schütz vokális műveinek szenvedélyét formálja magyarra.

Külön tanulmány témája lehetne J. S. Bach hatása. A korálfeldolgozások kísérettechnikája már az 1904-ből való Este c. vegyeskar befejező szakaszában előtűnik; ezt a megoldást választja Kodály a Molnár Anna vegyeskar ringató záróképéhez. A Székelyfonóba utólag beillesztett Te túl rózsám, te túl. . . (először 1965. április 30-án hangzott el, keletkezési idejét nem ismerjük) zenekari kísérete valóságos korálfantázia a Máthé- passió I. része zárókórusának analógiájára. Bach szólószonátáinak és -partitáinak, szvitjeinek üzenetét fogja fel Kodály akkordhangszerként alkalmazva vonóshangszereket (Szólószonáta gordonkára, op. 8, Duó hegedűre és gordonkára, op. 7). Már-már idézetnek hat a Te Deum Sanctus-pillanata, annyira rímel Bach H-moll miséjének Sanctusára. (Szándékosan nem említem, mint teljesen nyilvánvaló összefüggést, azokat a Kodály-műveket, amelyek címük szerint is Bach-anyagból építkeznek. Nem említem pedagógiai műveinek számos „bachizmusát” sem, mivel e hatásokat Ittzés Mihály részletezően elemezte már.)

Kodály harmóniái, saját dallamai is nagymértékben hasznosítják Debussy vívmányait. „Az anyagszerűség elvét azonban Mozarttól és az olaszoktól tanulta." — jegyzi meg Szabolcsi Bence. „Az olasz renaissance úgy vonzotta Kodályt, mint az emberi eszmélet s egyben a f o r m á k feléledése; a bécsi klasszicizmus mint a f o r m á k lezárulása s egyben az élet összefoglaló kép e." — írja más helyütt. Igen, Mozart. A kamarazenei hangzást azonban Haydntól tanulja gimnazista éveiben, az első vonósnégyesszerzőtől; tanár nélkül sajátítja el a gordonkajátékot, hogy Haydn kvartettjeit játszhassa, csellista széles Nagyszombatban nem lévén.

Nemigen elemeztük eddig a zenei romantika hatását Kodályra, művészetére. Hangszerelő művészetének nem egy effektusa mendelssohni hagyaték. Az Esti dal egyik felajzó harmóniája Schubert C-dúr vonósötöse lassú tételéből származik. Akad- nakChopin-, Berlioz-, Grieg-párhuzamok is. ATeDeumra hatással volt Liszt Koronázási miséje. Kivált jelentős Brahms hatása, amely nem múlt el nyomtalanul a zeneszerző kezdeti lépéseivel. A Brahms-hívő Koessler János tanítása nyilván rajta hagyta a keze nyomát az 1905-ből való Intermezzón (vonóstrió). „Egy-egy ß r a h m s-ban fogant vonósnégyes, hegedűszonáta, csellószonáta [...] elvetésre van ítélve," — írja Molnár Antal a fiatal Kodályról. De Brahms Kettősversenyének pátoszos gordonkaszólama bele-bele- cseng a Szólógordonkaszonáta hangzásaiba. A Megégett rácország... (Magyar népzene XVII/39.) kíséretének 25 ütemnyi C-orgonapontja a fölötte változó harmóniákkal a 20-as évek emlékezése korai Brahms-élményekre. Ugyanígy szinte Brahms-idézetnek hat a Szimfónia I. tétele második melléktémájának párhuzamban vezetett kétklarinétos

78