Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 1. szám - SZEMLE - Kőhegyi Mihály: Gyuris György - Vajda Lászlóné: Írások Móra Ferencről
monológ a léthelyzet intenzitását sugallja, az ebbe beépülő részek viszont arra a történeti szerepre utalnak, ami Adyé volt: „Var voltam? Átvér- zett kötés csak. / Vér, genny, mocsok rajzolt rám mappát. / Térképed nincs igazabb nálam, / belém vagy írva, Magyarország“. Ebbe a rendbe illeszkedik Baka társadalmi látomása (Vadászat). Az Ady-korra utal ez is, ugyanakkor a kötet világát máig tágító verseket is felerősíti. Egy önmagát nemesnek álmodó, de a bomlást is érző ország teremtette meg áltató mítoszát úgy, ahogyan azt Baka ábrázolja . .. Baka István első kötetének rezignáltsága a második verseskötetben fekete látomások sorává sötétedett. Valamikor felemlegették, hogy Baka szűk világot épített magának, s csak azon belül építkezik. Most azt mondhatnánk: önmagát zárja ki a világból. Érdemes azonban észrevennünk, hogy ebben az elsötétedő látomássorozatban új lehetőség jelent meg: a félhosszú vers, a nagyobb kompozíció lehetősége. Maga a kötet sem lezárt: a Monarchia-élmény, Ady és Mahlertovább kísérti a költőt. Érezzük a kísérletet művészi világa tágítására is: Baka az utóbbi időben színpadi játékkal, elbeszélésekkel is jelentkezett. Ha a létérzékelés el is komorodott: ez is csak összefoglalással, művekkel biztat... (Szépirodalmi, 1981.) FŰZI LÁSZLÓ GYURIS GYÖRGY— VAJDA LÁSZLÓNÉ: Írások móra FERENCRŐL Mindenki örömmel fogadta, amikor az 1950-es években Vajda Lászlónak, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanszékvezetőjének személyében gazdára talált a Móra-életmű felkutatása és közzététele. A sorra megjelenő bibliográfiák: Móra Ferenc vezércikkei (1961) és Móra Ferenc írásai (1970) komoly segítséget jelentettek irodalomtörténészeinknek. A szakemberek várakozással tekintettek a Móráról szóló írások további számbavétele elé, de a megindult gyűjtés befejezését a szerző halála megakadályozta. A munkát az özvegy folytatta dicséretes szorgalommal és most Gyuris György rendezte sajtó alá. A Somogyi Könyvtár 1967 óta méltánylandó következetességgel adja közre Szeged nagyjainak (Dugonics András, Vajda László, Oltvai Ferenc, Bálint Sándor) bibliográfiáit, de bátran vállalkozik más, sokszor a város határán messze túltekintő repertóriumok, diszkográfiák és kultúrtörténeti művek közlésére is. Móra írói tevékenységéről az első, címe ellenére (Móra Ferenc munkássága) csak részleges bibliográfiát Csongor Győző készítette 1954-ben. (Ezt e sorok írója egészítette ki egyetemi pályázat kapcsán, de ez soha nem jelent meg.) Az életmű átfogó, minden szempontból történő feltárását Vajda László előre átgondolt, többekkel megbeszélt terv alapján szívós türelemmel végezte. A Móra Ferenc írásai című bibliográfiát jórészt tető alá hozta, de a sajtó alá rendezést már Péter László végezte el önzetlenül. Legkevésbé a jelen kiadvány anyaga volt teljes. Ezért kellett szinte társszerzői szinten segíteni annak végleges formába öntését. Csak helyeselni tudjuk az élőfej következetes alkalmazását. Érdemes lenne általánosan is bevezetni hasonló kiadványoknál. Nem látjuk viszont következetesnek a sorszámozás megoldását, mert a bal oldali szövegnél balrazárva, a tétel előtt áll, ezzel szemben a jobb oldalon jobbra került, a szélre. El kell ismernünk viszont, hogy a szem jól tudja követni a sokszor magukban álló számokat és így a visszakeresés gyorsabb. Érthetetlen előttünk az a kálvária, amit a szegedi nyomda járatott a kiadóval. Ennek következtében nem jelenhetett meg a kiadvány a századik születésnapra. Van ennek persze haszna is, hiszen az évfordulóra megjelent cikkeket, tanulmányokat még bele lehetett dolgozni. Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy nagyon hasznos, irodalomtörténet-írásunk számára fontos bibliográfiát kaptunk kézhez. Segítségével a Móra- életmű feltárása könnyebbé és árnyaltabbá válhat a következő években. (Szegedi Nyomda, 1981). KŐHEGYI MIHÁLY 96
