Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 10. szám - MŰHELY - Kozma Huba: Egy progresszív irodalmi folyóirat (Negyven éve indult a Magyar Csillag)
folytatásul, volt annyi erkölcsi és tehetségi készlet az országban, hogy kitűnő folyóiratot lehetett volna csinálni, hogy ha nem jönnek be a németek.’’42 Az utolsó mondat feltételes módja — véleményünk szerint — nem indokolt. Mégis, Béládi Miklós, Pergel Ferenc és Rónay László tanulmányain kívül irodalomtörténetünk nem szentelt kellő figyelmet ennek a — gondoljunk csak az Együttes Vallomásra és a Hírünk a világban vitára — nemzetmentő szándékú vállalkozásnak. Magyarország természetföldrajzi adottságai nem tették lehetővé a gerillaharcot. Jugoszláviában és Szlovákiában számos hazánkfia harcolt viszont a partizánok soraiban, a vezetők között is sok magyar névvel találkozhatunk. A magyar ellenállási mozgalomnak voltak harcosai szellemi téren is: például folyóiratunk szerkesztői, munkatársai. Közvetlen hatást igaz, nem értek el, mert sajnos kivételes pillanata az irodalomtörténetnek, amikor költői alkotások tömegeket mozgósítanak. De a második világháború szekértáborba gyűlt írói segítettek tájékozódni egy ideológiailag zűrzavaros korban, átmentették az értékeket, harcoltak a háború, a háborút kirobbantó fasiszta eszme ellen, küzdöttek a Duna menti népek egymásra találásáért. A rendkívül nehéz időszakban rendkívül nehéz feladatot vállaltak magukra a folyóirat munkatársai a Magyar Csillag megindításával, s munkájuk nem maradt csupán jóra törekvés, kimondott feladataikat teljesítették. A háború négy évében olyan színvonalas, eleven irodalmi lapot hívtak életre, amely minden vonatkozásban méltó örököse volt a Nyugatnak. Olyan szükségmegoldás, „szekértábor” volt ez, amely a Nyugat utolsó évfolyamain is túltett harcias feladatvállalásban, közvetlen segítőkészségben, az eseményeket és szellemi mozgást jól követő frisseségben. A Magyar Csillag munkatársai — a kortárs irodalom legjobbjai — egységessé tették irodalmunkat, szembeállították azt a vesztébe rohanó magyar államvezetéssel, segítették a fasizmus üldözöttéit. Hálátlan feladatot vállaltak, munkájukat ma sem becsüljük érdeme szerint. Annak ellenére, hogy a folyóirat részesei nem vártak különösebb elismerést helytállásukért, érdemes jól meggondolni azt — folyóiratunkra vonatkoztatva —, amit Illyés Gyula „Babits szemébe nézni” című írásában mond Babits életművének megbecsüléséről: „A csárdákban Valamikor leghetykébben a falu legnincstelenebb legényei vagdosták a falhoz a poharakat. Telik nekik is rá, van miből! — nem nehéz kitalálni, mi hajtotta erre a lelket, milyen hazug önvigasz. A szerencsés nagy népek mellett mi bizony írói értékek dolgában is szegények vagyunk. De annyira még nem, hogy konokan épp a kincseink kiszórásával fitogtassunk bőséget.”43 JEGYZETEK 1. Illyés Gyula: Pusztulás, Nyugat 1933. 17—18. sz. 2. I. Gy.: Naplójegyzetek, Magyar Csillag 1941.2. sz. 3. I. Gy.: u.o.4. I. Gy.: u. o.5.Szabó István: Őszinte beszélgetés Illyés Gyulával a „Magyar Csillag”- ról, Magyar Nemzet 1941. szept. 30. IV. évf. 222. sz. 6. Schöpflin Aladár: „Magyar Csillag” 1941. 1. sz. 7. Cs. Szabó László: Illyés Gyula Nyugat, 1941.4.sz. 8. I. Gy.: Naplójegyzetek, Magyar Csillag 1941.2. sz. 9. Cs. Szabó László: Illyés Gyula, Nyugat 1941.4. sz. 10. Németh László: Népi író, 1943. 3. sz., Magyar Csillag. 11. Bóka László: Arckép-vázlatok és tanulmányok Akadémiai Kiadó Bp. 1962.135. o. 12. Illés Endre: Gellérthegyi éjszakák, Szépirodalmi Könyvkiadó Bp. 1965.175. o. 13. Mátyás Ferenc levélbeli közlése alapján (1967). 14. Illyés Gyula: Iránytűvel II., Szépirodalmi Könyvkiadó Bp. 1975.174—175. o. 15. Schöpflin Aladár: „Magyar Csillag”, 1941.1. sz., Magyar Csillag. 16. Schöpflin Aladár: Babits és a Nyugat (Babits Emlékkönyv, Nyugat Könyvkiadó Bp. 1941.) 17. Illyés Gyula: Első Állomás 1942. 21. sz., Magyar Csillag. 18. Szentkúthy Miklós: A mítosz mítosza 1941.2. sz., Magyar Csillag. 19.Szentkúthy Miklós: „A mítosz mítosza” III., 1941. 3. sz.20. u. o. 21. Illyés Gyula: Első Állomás, 1942. 21. sz. Magyar Csillag. 22. u. 0.23. Illyés Gyula: 1943. 1943. 1. sz. M. Cs. 24. Együttes Vallomás 1943. 10. sz. M. Cs. 25. Illyés Gyula: Széchenyi 1941.1. sz. M. Cs. 26. Veres Péter: Az író politikája 1944.1. sz. M. Cs. 27. Joó Tibor: Irányított tudomány 1941.1. sz. M. Cs. 28. Képes Géza: Az olasz irodalom kincsesháza.Szerk.: Ruzicska 70
