Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 9. szám - MŰHELY - Gyurácz Ferenc: Veres Péter magyarságszemlélete

keleti felén, ahol a feudalizmus maradványai miatt a létező társadalom lényegi ellentmondásai nehezebben voltak kitapinthatok. Ilyen irányzat volt pl. az orosz narodnyi- kizmus, és ez a népszemlélet jelentkezett— különféle súllyal— az egyes magyar népi ideológiákban is. A Veres Péter 1948 előtti gondolkozását jellemző nagyfokú eklekticizmus és szinkretizmus és az ezzel együttjáró terminológiai sokféleség teszi érthetővé, hogy a nép-fogalom és -eszme felbukkan írásaiban. Magyarázat a politikusság is, mert a politikai nyelv a „nép” eszméjét és terminusát továbbra sem nélkülözheti.

Maga a terminus számos értelemben megjelenik írásaiban, de figyelmünket csak arra fordítjuk, mi az a különálló eszme és fogalom, ami a „nép” szóval jelölhető.

A „nép” soktényezős, összetett fogalom. Meghatározásában Veres Péter elkülöníti a nemzettől, a fajtól, és kitér a „magyar nép” fogalmának sajátosságára: „Tulajdonképpen a nép a nemzet közösségi állományát, >>emberanyag«-át jelenti. Van benne természeti, biológiai s van benne társadalmi-szociális jelleg. Eredetileg a múltban sokkal inkább szociális jelentésű volt, csak amióta az osztálytagozódás élesebb, azóta vált határozatlan fogalommá a nép.

Nálunk különösen szociális jelentésű volt mindig, s mert a mi népünk sorsa keveset változott, az maradt ma is. Nem is engedhetjük át ezt a fogalmat senkinek, mert nálunk a nép felemelkedése nélkül nem lesz nemzet sem.”

Eltekintve a megfogalmazás helyenkénti tisztázatlanságától, megállapítható, hogy a nép, mint sajátos fogalom, a magyarság társadalmi szemléletének felel meg, szemben a fajjal, amely az igazi magyarság biológiai szemléletű megfelelője. E társadalmi szemlélet szerint a nép az alullevő, dolgozó osztályokkal azonos, s amikor konkretizálódik a fogalom, s a magyar népre Vonatkozik, akkor— mint a „magyar” tulajdonság tartalmának egyik meghatározója— belép a faji szempont, és az alullevő osztályok magyar fajiságú része lesz a magyar nép.

A népi-urbánus vitába Veres Péter a népi írók népiségének védelmében kapcsolódik be. Mit ért népiségen? Meghatározásai itt sem egyértelműek. Zavarosságukat sokszor az okozza, hogy az író nem tudományosan elfogadott, meghatározott fogalmakat használ, nem is metaforákkal él (ez esetben az elmosódottságot nem kifogásolnánk), hanem új fogalmakat kreál egy-egy alkalomra, anélkül, hogy meghatározná őket. Pl.: „... a népiség nem külön társadalmi eszmerendszer, nem is világnézet, hanem inkább csak a népközösség funkcionális élettartalma." (Én emeltem ki. — Gy. F.) Két mondattal odébb magyarázza ezt, de a fogalom körvonalait nem látjuk tisztábban: „Nem egyéb ez, mint a kis magyar nép életösztöne, megmaradási vágya, jövőépítő akarata.”

Mégis, a népiséget, a „népi”-t mint eszmét is meg próbálja fogalmazni, s a népi ideológiák közös vonását érti rajta. Ez pedig abban áll, hogy valamennyien megegyeznek a nemzeti és faji elnyomottság érzésében, ami azért van, mert a nép magyar, a vezetők pedig idegenek vagy asszimilánsok. Veres Péter szerint a népi gondolatnak semmi ellentéte sincs a szocializmus nagy törekvéseivel, sőt: a szocializmus eszméje és a Veres Péter-i értelemben vett nacionalizmus voltaképpen azonosak, amint ezt Szocializmus — nacionalizmus c. könyvében részletesen bizonyítani igyekezett.

4. (Nemzet) Veres Péter ontológiailag a közös tevékenységből eredezteti a nemzetet, és kialakulásának idejét a nemzetségi-törzsi társadalom időszakára teszi Parasztság és magyar jelleg című tanulmányában. E megállapításból az következnék, hogy a nemzet szükségképpen — hisz ontologikusan — közösség. A közös tevékenység valóban minden tényleges közösség alapja, nincs közösség közös tevékenység nélkül, és a közös tevékenység közösséget hoz létre. Azonban nem minden etnikai közösség nemzet. Veres-Péter érzi is, hogy a nemzet újabbkori történeti képződmény, de gazdasági alapjait nem látja tisztán. A honfoglaló magyarságról még ugyanebben a tanulmányban leszögezi, hogy: „Ha nem is volt még a szó mai értelmében öntudatos nem66