Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 9. szám - MŰHELY - Gyurácz Ferenc: Veres Péter magyarságszemlélete
GYURÁCZ FERENC VERES PÉTER MAGYARSÁGSZEMLÉLETE* A Veres Péter magyarságszemléletét kialakító társadalmi és szellemi tényezők azt az utat szegélyezik, amelyen az író, osztályának élén járva, kiemelkedett a parasztság természetadta közösségéből. A balmazújvárosi szegényparasztság mindennapi tudatában jelen volt etnikai tudatot hozta magával, találkozott a forradalmi munkásmozgalommal, a szociáldemokráciával és a különféle parasztmozgalmakkal, osztozott a munkásmozgalom messianisztikus illúzióiban, majd a középosztályi parasztrajongás és a Korunk-képviselte valóságirodalom hullámán az irodalmi életbe érkezett. S noha a mindig testközelben észlelt valóság a gazdasági válság végére megkoptatta illúzióit, a 30-as évek közepén a társadalmi és nemzeti felszabadulás szilárd akaratával csatlakozott a népi írói mozgalomhoz. Tette ezt az „ész trónfosztásá”-nak korában, nem maradhatván doktrinéren szú'ztiszta az embertelen korszak szellemi légkörétől, de a lényegben mindig hűen paraszti és magyar közösségének legemberibb utópiáihoz. A magyarságszemléletét formáló olvasmányélmények közül elsősorban irodalmunk klasszikusait említhetjük meg, különösképpen Adyt, a kortársak közül pedig Szabó Dezsőt és a népi írókat. A magyarság-kérdés, mint probléma, első írásaiban nem vetődik föl. A Számadás tanúsága szerint az 1933 eleji szociáldemokrata kongresszuson döbbent rá a nemzeti és „faji” összetartozás érzésének realitására. A magyarságproblematika Az Alföld parasztságától kezdve gondolkodásának szervező ereje. I. (VERES PÉTER MAGYARSÁGSZEMLÉLETE 1948-IG) Veres Péter magyarságszemléletét Az Alföld parasztságától A paraszti jövendő megjelenéséig tartó korszakban hipotetikusan lényegében egyneműnek, változatlannak tekintjük. Rekonstrukcióját az ideológiai tárgyú írások alapján próbáljuk elvégezni, a fő eszmék egy részének áttekintésével. A magyarságszemlélet középpontjában a magyarság eszméje áll. A magyarság-eszme Veres Péternél nemcsak társadalmi, etnikai, hanem biológiai jellegű is, tartalmát a faj és a nép eszméje adja meg. A társadalmi harcok a magyar fajiságú nép nemzetté emelésére irányulnak, így a nemzet-eszme magasabb kategória lesz a fajnál és a népnél. E társadalmi harcok ideológiájaként kap helyet a nacionalizmus eszméje. A nemzetté- emelkedés a biztosítéka a legalapvetőbb cél, a magyarság fennmaradása elérésének. Tehát a nép felszabadulása nemcsak szociális, hanem nemzeti felszabadulást is jelent, és a nemzeti kultúra érvényre jutását. Végül a magyar kisebbségek és szórványok eszméje kapcsolódik az eszmekörhöz. 1. (Magyarság) Veres Péter számára a magyarság a magyar anyanyelvű embereket jelenti. Ennyi azonban nem elég a magyarság jellemzésére. Ügy véli, többféle magyarság helyezkedik el a magyar-magyarabb skálán, attól függően, hogy a magyar jelleg milyen mértékben, milyen intenzitással, sűrűséggel van jelen benne. Ezért szükségesnek látja az „igazi magyarság” megkülönböztetését, amit a magyar parasztsággal azonosít, különösen pedig az alföldi szegényparasztsággal: „.. . itt a parasztság a legnagyobb és legigazibb magyarság.” Máshol a jelző el is marad s: „a magyarság a parasztság” — írja. „Elveszett a magyar a magyarban” — állapította meg Szabó Dezső, s a kultúrkriti* Részlet egy hosszabb tanulmányból. Ezúton mondok köszönetét Kristó Nagy Istvánnak tanácsaiért, amelyekkel e tanulmány megírását segítette. 61
