Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 9. szám - MŰHELY - T. Bíró Zoltán: Magyar művelődés, magyar társadalom (Veres Péter nézetei a népi-nemzeti kultúra kérdéseiről)

Veltsége” kialakításában szerepük Van. „A munkásságnak, mint a folyó történelem lényeges Vezető osztályának most már nemcsak a társadalom osztályszerkezetét kell megismernie és megértenie, hanem — hogy vezetni jobban tudjon — a saját országunk és nemzetünk egész történelmét (nemcsak a forradalmakét!) ismernie kell. Hozzá a saját népünk karakterét, erényeit, hibáit, bölcsességeit és balgaságait, mert ezek mind politikai tényezők, mihelyst az egész nemzet vezetéséről, kormányzásáról, neveléséről van szó.’”* Az egységesülő nemzet, a népnemzet, s benne a munkásság érdekeinek, szükségleteinek egyeztetéséről, s egyre határozottabb összeforrásáról ír itt Veres Péter, s mintha egy kis félelem is Vegyülne szavai közé, aggodalom, hogy ha itt elmulasztunk valamit, az a mulasztás most már a nemzet jövőjét érinti.

* * *

Veres Péter a társadalmi-nemzeti fejlődés alapfeltételét a szellemi szabadságban, a magyar kultúra dinamizmusában, a kultúra demokratizálásában, a saját népi-nemzeti műveltség gondozásában látta minden korszakában. E tekintetben nincs különbség első és utolsó írásai között, csak hangvétele, ritkábban stílusa, főbb mondandóinak szöveg- környezete igazodik az egyes korszakok történelmi követelményeihez és lehetőségeihez. A két világháború közötti korszak szélesen merítő felfedező magatartása, minden újra érzékeny, s a megújulás igényét radikálisan hirdető hangja, az ötvenes évek taktikusan is indulatos, olykor már-már elkeseredett felkiáltásai élete alkonyára Erasmus-i bölcsességre csendesülnek, hangja, ha fel-felcsattan is néha, inkább a rezig- nációval vegyes bizakodásé. Törekvése azonban mindig ugyanaz, ahogyan ő maga fogalmazza tömören és sokat mondó mértéktartással: „Hogy mennél több emberben létrejöhessen az örök párbeszéd a gondolat és az élet (a való világ) között.'”8 Ennek a párbeszédnek, tehát egy új minőségű emberi-nemzeti létezésnek a lehetőségét látta a szocializmusban. Ennek a hiánya Vagy korlátozása tette indulatossá, olykor elkeseredetté, s ennek reménye mindvégig, minden baj ellenére bizakodóvá.

Az idézetek lelőhelye

Az első részhez: 1. Az Alföld Parasztsága, 1936. — 2. U. o. — 3. U. o. — 4. „Agrárkultűra és parasztság”, 1936. (A válság éveiből c. kötetből, Sarló, 1945.) — 5. „Népfőiskola” (U. o.) — 6. „Népművelés” (U. o.) — 7. „Népfőiskola” (U. o.) — 8.„Irodalom és közönség” (Az Ember és írás c. kötetből, 1942.

II. kiadás) — 9. U. o. — 10. „Népművelés” (A válság éveiből c. kötetből, Sarló, 1945.) —11. „Irodalom és közönség” (Az Ember és írás c. kötetből, 1942. II. kiadás) — 12. Mit ér az ember, ha magyar?, Magyar Élet III. kiadás, Tizenötödik levél 78. old. — 13. „Irodalom és közönség” (Az Ember és írás c. kötetből, 1942. II. kiadás) — 14. „Parasztkultúra és polgári érdeklődés”, 1937. (A válság éveiből c. kötetből, Sarló, 1945.) — 15. „A „tintapofájú, félvad kocsis””, Gondolat, 1937. január—február (A „Szülőhazám, Hortobágy mellyéke” c. kötetből, Kossuth, 1968.) — 16. „Népfőiskola” (A válság éveiből c. kötetből) — 17. Az Alföld parasztsága — „Kultúrája”. — 18. Parasztsors—Magyar sors (Magyar Élet, 1944. III. kiadás) — 19. „Parasztkultúra és polgári érdeklődés” (A válság éveiből c. kötetből) — 20. U. o. — 21. „parasztkollégium”, 1943. (U. o.) — 22. U. o. — 23. „A mai magyar munkásirodalomról” (Az Ember és írás c. kötetből) — 24. U. o. — 25. „Parasztkollégium”, 1943. (A válság éveiből c. kötetből).

A második részhez: — 26. „Parasztkultúra és polgári érdeklődés” (A válság éveiből c. kötetből, Sarló, 1945.) — 27. „A mulatás művészete” (Művelt nép, 1954.; Közös gondjainkról, Magvető, 1955.) — 28. „Népiség és szocializmus” (A válság éveiből c. kötetből) — 29. „Hallgatás közben” — „Művészet az ágyban?” (Csillag, 1955.; a Közös gondjainkról c. kötetből) — 30. U. o. — 31. U. o. — 32. U. o. — 33. „A népművelés” (Népművelés, 1954.; a „Népkultúra—népművészet” című fejezetből, a Közös gondjainkról c. kötetből) — 34. „Még egyszer a népkultúráról szólva” (Irodalmi újság, 1954.; a Közös gondjainkról c. kötetből) — 35. „Szocialista népkultúra, vagy szórakoztató ipar” (MűveltNép, 1954.;

59