Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Zám Tibor: Mennyi baj van magunkkal

A „meddők” között a gyógyíthatatlanoknál és az idővel gyógyulóknál többen vannak, akik azért türelmetlenek, mert felhagytak a fogamzásgátló tabletták szedésével, de több-kevesebb idő múltával sem estek teherbe. Ebbe a csoportba soroljuk azokat az asszonyokat is, akik azt remélték, hogy a rendszeres szexuális életnek a fogamzás automatikus következménye. Az orvos válasza egyértelmű.

„Anett" jeligére: „ ... Ha havi vérzése rendszeresen mutatkozik, akkor a Continiun több éves szedése sem tehető felelőssé, hogy még nem lett terhes. Ha eltelik egy év védekezés nélkül, indokolt lesz a vizsgálat...”

„Válaszoljon, hogy mégis van remény" jeligére: „Meddőségre akkor van gyanú, ha védekezés nélkül egy-másfél év alatt nem következik be fogamzás.”

„Reménykedhetek-e?" jeligére: Panasza nincs összefüggésben az egészségügyi méhkaparással. Az ondó túl gyors távozását a derék alá tett párnával szokták megakadályozni.”

Tapasztalatunk szerint harmonikus házasságban a gyermekáldás késése vagy elmaradása mindkét nembeli embert megsínyli. Nem egyszer a magtalanságvagy a meddőség elsődleges oka a házasság felbomlásának. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy a házasulandóknak csak elenyésző kisebbsége győződik meg termő, illetve termékenyítő képességéről. Ez egyrészt természetes, ha azt tekintjük, hogy a gyermeknemzésre, — szülésre bizonyos életkorban az emberek nagytöbbsége alkalmas; másrészt nehézkes, kényelmetlen és kínos előre tisztázni a dolgot. Utólag — cenzusunk szerint — az a jellemző, hogy a nők — bizonyára a régmúltban eredő beidegzettség továbbélése miatt — magukban keresik, a hibát, holott „nagyon gyakran a férfi termékenyítő-képtelensége a meddőség oka” és „a vizsgálatot mindig a férfinél kell kezdeni.”

A meddőség címszóhoz kigyűjtött 36 cédula közül 17 jelez tartósnak minősíthető terméketlenséget; 16 esetben nők érdeklődnek afelől, hogy hol működik meddőségvizsgáló osztály; mindössze egyetlen férfi akad, aki magában keresteti a hibát, és nem ok nélkül.

„Babuci” jeligére: „A levélben leírt igen alapos spermavizsgálat alapján sajnos nem lehet határozott választ adni arra, hogy remélhető-e a megtermékenyítés? A lelet — ez kétségtelen — nem zárja ki a termékenyítés lehetőségét, mert az ondóban elegendő normális spermium van, de elég sok a kóros formájú is. Tartsa fenn továbbra is a kapcsolatot a klinika andrológiai rendelésével.” *

*

Minél több nézőpontból tekintünk a két nemre, annál időszerűbb megfogalmazni és megfigyelési szemponttá tenni azt a kérdést, hogy a nők érdeklődési irányulásában hogyan rögzül és tükröződik a jelenkori szexuális státusuk?. ..

(A kérdésre adandó válaszban a mellek betegsége sem hagyható teljesen figyelmen kívül, mert a fájdalmas duzzadás, a benne észlelt csomó, daganat, a ráktól való félelem és egyéb észlelések, amelyek elsődlegesen az orvos hatáskörébe tartoznak, másodlagosan — éppen a női érzékenység miatt — a szexualitásra is áttüremlenek: tartózkodást, gátlásokat építenek ki.)

Itt azonban azt kutatjuk, hogy az egészséges mellű nők szexuálisan egyenértékűeknek tartják-e magukat a partner-kapcsolatban? A kérdésre egyértelműen azt feleljük, hogy nem.

A Családi Lapnak „Az orvos válaszol” rovatában az orvos azt írta egy lánynak, hogy „a mellek növekedése a serdülés egész ideje alatt tart, néha hormontartalmú kenőcs bedörzsölése elősegíti a fejlődést. E válasz hatására —• írja Dr. Hirschler Imre — levelek özöne érkezett a szerkesztőségbe, amelyekben a nem serdülőkorú nők is panaszkodnak mellük kicsiségéről (kiemelés tőlem Z. T.), és a kenőcs megszerzésének lehetőségeiről érdeklődnek . . .”

Céduláinkon 40 asszony és lány közül 2 a nagy mellei miatt kesereg („Van-e segítség?”, „Nem tudom, mit tegyek?”), egy 19 éves azért, mert „izmos, rugalmas mellei

70