Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 7. szám - Győri László: Cigány népdalok (műfordítások)
KOPOTT KIS SZEKEREM Kopott kis szekerem, ülj fel, feleségem! Fogd a gyeplő szárát, hajtsál idegenbe! De jó idegenbe ideig-óráig. Jó vagy, feleségem, huszonnégy óráig. Amott jön egy asszony, mintha árva volna. Mitől olyan árva? Nincs egy szál ruhája. (Kótaj Veszek ruhát rája, ne látsszon árvának, látsszon gazdag lánynak, szép cigány dámának! Én vagyok az árva, édesanyám lánya. Senkim a világon, egyedül az isten. Amerre én járok, a virágok nyílnak, gyönge száraikkal utánam hajolnak. Magyarországi cigány népdalok SLPX 18029 II—A—1) MADÁRKA, MADÁRKA Beleestem, bele a veszedelembe, húzzál ki belőle, ne hagyjál meghalni! Madárka, Madárka, ülj fel a szekeremre! Hajtsunk világgá ezen a világon! Fogd be, feleségem, a szegény gebéket, úgy gyere el vélem szerencsét próbálni! (Kótaj) SZÉP KIS MENYECSKÉJE LE BHURE ROMESZKI A zöld erdő szélén cigányok tanyáznak, felesége mindnek csirkét főz urának. Közülök egyiké, amelyik a legszebb, annak lett a föztje a legsótalanabb. Szép kis menyecskéje ennek az öregnek a sátor nyílásán egyszer kitekintett. Miért tekintett ki a sátor nyílásán? Mert az esze ott jár az egyik legényen.
