Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 7. szám - Kriza Ildikó: Az amerikai magyarság ünnepi szokásai

szomszédok jó kapcsolata, személyes ismeretsége lehetővé tette a Halloween változatos ünneplését, megfigyelhető volt az egész közösséget mozgató hatása, változatossága.

Minden házban illik ilyenkor fényt gyújtani, illik egy kivilágított töklámpást kitenni az ablakba vagy a ház elé, jól látható helyre. Ezt Jack o'lantern-nek, jobban mondva: dzsaki lanter-nek hívják. Minden kivilágított házhoz be is lehet térni. Sőt a házban maradottak lesik is „jönnek-e a kis Halloweenek”. A betérők néhány szem cukrot vagy egyéb apróságot kapnak a Trick or Treat elmondása után.

Másnap pedig az utcákon sok szappannal bekent autó jelezte, hogy nem mindenütt kaptak ajándékot, és valami praktikus viccel bosszantották a tulajdonost, amiért a Halloween ünnepből nem vette ki a részét. Úgyszintén a betört ablakok is jelezték a „szellemek” látogatását. Régi feljegyzések szerint a Halloween-köszöntők szétszedték a szekeret ott, ahol zárt ajtóra találtak, ma az autó rongálásával érik el ugyanezt a hatást.

A látványos népszokás mögött meglévő történeti gyökeret, néphitvonatkozásokat a magyarok nem ismerték. Halloween (All Hallows Eve) népszokás a kereszténység előtt ír hagyományokra vezethető vissza, kelta újévkezdő szokással kapcsolatos. Európában a középkorban több más eredetű néphitelemmel bővült, ami a boszorkány és visszatérő halottak megjelenésében tükröződik. A mai amerikai megjelenési formájában igen messze távolodott az európai gyökerektől.

Az amerikai magyarok között egyértelmű, hogy Halloween egyike azoknak az amerikai szokásoknak, amit átvettek, sajátjuknak éreznek. Tudatosították, hogy ebből nem szabad és nem lehet kimaradni, mert a közösségi — lakóközösség — elvárás erre készteti őket. Az öregamerikások körében pedig az eltelt évszázad alatt tradícióvá vált.

Megfigyeléseim, gyűjtéseim során azt az alábbi öt témát emeltem ki, amelyeknél az első tájékozódásra magyar párhuzamokat lehetett felsorakoztatni: lámpagyújtás, fényjel; töklámpás; boszorkány; maszk és maskara; hiedelmek. Mindenekelőtt abból a tényből kell kiindulnunk, hogy az amerikás magyaroknál egyetlen esetben sem találtam olyan adatra, amely bármilyen óhazából hozott összefüggésre, rokonságra utalt volna.

a) A lámpagyújtást, gyertyagyújtást tudatosan elválasztották attól a szokástól, ami szerint a halott emlékére régen a temetőbe gyertyát vittek. Számukra nincs összefüggés az ünneplés során kivilágított ház és a rossz szellemek, rossz akaratú „Hallo- ween”-ek bosszúja között. így tehát a fény, ami távol tartja a rosszakat — egyes néphit szerint gonosz szellem, ördög, visszatérő halott, boszorkány — az amerikai magyaroknál racionális magyarázatot kapott.

b) A töklámpást rajzolták Vagy a sütőtökből készítették. Az emberarchoz hasonlító kifaragott tök belsejébe Vagy mögéje fényforrást (gyertya, lámpa) helyeztek el. Ez a legáltalánosabb, legismertebb, jellegzetes Halloween-jelkép. Egyetlen ember, aki 1956-ban vándorolt ki Bácsalmásról, emlékezett arra, hogy a suhancok otthon ősszel a mezőn csináltak töklámpást, és azzal ijesztgették az iskolából hazajövő kisebbeket. A többi amerikás magyar rákérdezésemre is tagadóan elzárkózott, hogy a töklámpást az óhazában látta volna. Ezt a Halloween-jelképet is sajátosan amerikainak tartják. Csak a néprajzi forrásokból lehetett megtudni a töklámpás, pontosabban Jack o’lantern hiedelmi hátterét. Az egyik monda szerint Jack azért, hogy kifizesse a megivott pálinka árát, eladta az ördögnek előbb egyik, majd másik kezét, utána pedig az egyik, majd a másik lábát, s azóta minden évben egyszer visszajön, hogy keresse a hiányzó testrészeit.

43