Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 7. szám - Kósa László: Tanyás gazdálkodás és előítéletek (Magyarok, németek és románok egy alföldi városban)
háborúig tarthatjuk érvényesnek. 1910-ben — a felező időben — Gyula nemzetiségi és vallási megoszlása a következő volt: a település teljes lakossága: 24 284 fő magyar anyanyelvű 19 808 81,6% német anyanyelvű 1 581 6,5% szlovák anyanyelvű 313 10,4% román anyanyelvű 2 540 rutén (ukrán) anyanyelvű 3 horvát anyanyelvű 3 szerb anyanyelvű 8 egyéb 28 római katolikus 12 094 49,8% görög katolikus 101 református 6 975 28,8% evangélikus 764 görögkeleti 3 391 13,9% unitárius 5 izraelita 921 egyéb 33 magyarul beszélni tud 23 710 97,7% A népszámlálási adatok némi magyarázatra szorulnak. Nem végeztünk asszimilációs Vizsgálatokat, de bizonyos adatok birtokában feltehetjük, hogy a németeknek valamivel nagyobb Volt a számuk. Ebben az időben már egy részük akkor is magyar anyanyelvűnek vallotta magát, ha tudott németül. Mivel a németek kizárólag római katolikusok Voltak, nem tudjuk őket elválasztani a magyar anyanyelvű katolikusoktól. Más a helyzet a románok esetében, akiknek reális számát valószínűleg a görögkeleti vallásúak jelentik. Soraikban sokkalta kisebb lehetett az asszimiláció, mint a németek körében. A szlovákok és valószínűleg az evangélikusok többsége a szomszédos Békéscsabáról származó, nagyobb részben gazdasági cseléd lehetett. Ezek többnyire a tanyavilágban laktak és dolgoztak, és inkább Békéscsabát tartották anyatelepülésüknek, ott törekedtek végleg letelepedni. * * Gyula hagyományos kulturális képe egykor más területeken is hasonló különbözőségeket mutatott. Szilágyi Miklós tanulmányában szemléletesen elemzi, hogy a nemzetiségi és vallási szempontok szerint települt városnegyedeknek sajátos módon külön közösségi életük volt az első Világháború előtt, de sok tekintetben még utána is. A Város történetének utóbbi kétszázötven éve bőven kínálja a példákat annak jellemzéséül, miként éltek egymás mellett, hol szövetségben, hol ellentétben ezek a csoportok. A néprajzi gyűjtés, melyre támaszkodtam, az 1960-as évek derekán zajlott le. Akikkel beszélgettem, azoknak nagy része már meghalt. Velük együtt tűnt el egy érdekes, színes világ emléke. 24