Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 3. szám - Grezsa Ferenc: Bartók alakja az újabb magyar lírában
A borzalmakba egyszer az idő is belefárad, fölvillan tehát az „és mégis” optimizmus fénye. Kányádi Sándor Bartók-versei az összetett kompozíció Szilágyi Domokos-i nagy lélegzetvétele helyett aforizmatikus tömörségú'ek, puskalövésszerűek. Egyetlen metafora izzik magas hőfokon bennük. A Bartók emlékének szentelt Húros és ütőhangszerekre akár egy tragikus dobszóló, egyszavas sorokban pereg. „Keserű fohász” töredezik szaggatott dallamokba. A zenemű himnikusan ujjongó negyedik tételére, a népek táncára a rímek iróniája felel: Tánc. Zöld füvön tűzözön. Lánc. Eszterlánc. Rend csak a kozmosz meteorhullásában és elektronrobogásában van. A zord akusztikára hangszerelt költemény csak a befejezésében hordoz katarzist: a kirügyező hegedű képében. A hetvenes években keletkezett Bartók a Titanic-motívumot bővíti jelképessé: eg/ szál hegedű a tengeren múlt és jelen s tán a jövendő süllyedőfélben süllyedőben A zene: kohézió is, menekülés is; közösséget összetartó erő és a kétségbeesés ellenszere. Pálya és erkölcs A Bartók-versek jelentős csoportja — életrajzba, pályaképbe, személyes emlékekbe kapaszkodón — mementóként vagy tanulságként, a morális példát hangsúlyozza a zeneszerző portréjában. Az erkölcsöt, mely által kinőtt korából, a jellem következetességét és eszményi tisztaságát. Vas István Bartókja — az emlékezés visszafele haladó: előbb Illyés versét, majd a Concerto és háború előtti koncertek élményét idéző rendjében — a „csontjába szervülő” tartást emeli ki. A „félszeg arisztokratizmust” s a vele párosuló jellemkeménységet: Mert ő, a legmagyarabb magyar, Olyan idegen volt itt, édes testvérei között is ... Aki nem engedett a közegellenállásnak, a körülmények szorításának. Somlyó György arcképe az önkéntes száműzetés pillanatát örökíti meg: Indulóban a hires kis hazából meghajtotta sosem hajló fejét. Nézve a kezek zugó erdejét... Az ő Bartókja a lázadásnak „ad nevet” — a tettnek, mely feltöri börtönét. A legteljesebben — szinte egész alkotói pályájának értelmet adón — Fodor András élte meg Bartók zenéjét és magatartását. Könyvet is írt Bartókról, s ezzel a legtöbbet 61
