Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 12. szám - SZEMLE - Kőhegyi Mihály: József Attila kéziratai és levelezése (katalógus)
kozásai az ős-, ó-, közép- és újkori mítoszrendszerek; s az analógiák és a struktúrák egybevágósága a szerkezeti (totális valóságtükröző) egy- elvűséget leplezi le. A magyar népművészet ókori mítoszrendszerek közé való ágyazottságának a bizonyítása megnyitja az utat a jelkutatás, a szimbólumanalízis, az ősképzet-értelmezés számára. A jelképek érvényes természeti-univerzális törvényeket fognak emberileg is megközelíthető antropo- morf keretbe. Az irracionális sugárzás mögül felismert és valóságos léttörvények tűnnek elő, s a felszíni realitást ezek a mélyebb kozmikus erők határozzák meg jelentős részben. Szőcs István hatalmas apparátussal, néprajzi, népszokástani, nyelvészeti, történeti, régészeti, szemiotikái, csillagászati anyaggal, szaktudományos hitelességgel dolgozik, s elfogulatlanul, előítéletektől mentesen kapcsolódik — mintegy rehabilitálólag is — a Huszka József—Sebestyén Gyula—Ipolyi Arnold—Lükő Gábor—Berze Nagy János—Diószegi Vilmos-féle néptudományi, s a Várkonyi Nándor—Hamvas Béla—Kerényi Károly-féle kultúrfilozófiai irány és folyamat értékeihez. Ily módon Szőcs könyve alig felbecsülhető kul- túrszemléleti tett, művelődéselméleti —és aprólékos, sokoldalú anyagával, adalékfelhalmozásával egyben tudományserkentő — vívmány. Gondolatmenete a magyar műveltség archaikus voltának mégis inkább történeti, mintsem elvistrukturális bizonyítása szerint halad. Idézi és felhasználja ugyan Palkó István felfedezéseit, a- melyek a ballada kozmológiai jelentésövezeteit fedik föl, azonban mintha mégsem vonná le az ezekből adódó, mindenféle monogenetikus felfogást cáfoló elméleti következtetéseket. A genetikus kultúraelemzést az ősi —történeti — kapcsolódások, átvételek szerint végzi. Holott a kozmológiai jelkomplexumok e történeti kapcsolatok, érintkezések nékül is igazolhatják az ősi eredetet — éppen a szerkezeti elv alapján: a kozmikus világmegragadás módja okán. A motivikus analógiák ez esetben nem függvényei a történeti kapcsolatok igazolhatóságának és iga- zolandóságának. Hanem a strukturális kongruenciák az önérvényű mítoszrendszerek azonos világképi, kozmoszfelfogási elveit mutatják meg. Mindamellett megfontolandók még Szőcs történeti beállítottságú fejtegetéseinek a históriai feltételezései is: a magyarság etnikai kapcsolatai a finnugor rokonságon kívül. Végeredményben tehát roppant izgalmas és tanulságos kötettel jelentkezett Szőcs István, távlatos igazságainak, hipotéziseinek ha nem közvetlenül a szaktudományokban (néptudományokban), vagy az általánosan beidegződött nézetrendszerek között szerezve is érvényt, de a kultúrfilozófiai gondolkodásban mindenképp. (Krite- rion, 1979.) BERTHA ZOLTÁN JÓZSEF ATTILA KÉZIRATAI ÉS LEVELEZÉSE (KATALÓGUS) „Két láda könyv és fél mázsa papír: ennyi maradt szegény József Attila után, amikor a végzetes decemberi napon a vonat alá vetette magát. Nővérei nálam helyezték el a hagyatékot. Mikor a két láda minden előzetes értesítés nélkül megérkezett, az a megrendítő érzés fogott el, mintha Attila költözött volna hozzám” — írja Németh Andor író, kritikus, lapszerekesztő, akit meleg barátság fűzött József Attilához. Ezt a meglepően gazdag és sokoldalú anyagot használta fel azután József Attila életét megelevenítő könyvéhez, mely azonban már franciaországi emigrációja idején jelent meg (1944). A nagy fontosságú kéziratos anyag 1949 tavaszára, amikor végre közgyűjteménybe került, alaposan megfogyatkozott. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a költő halála után barátai és családtagjai összefogásával megjelentetett kötetek — mindkettőt Cserépfalvi adta ki —sajtó alá rendezéséhez ezeket a kéziratokat használták fel. Az addig kiadatlan írásokat és verseket alighanem az első példányból szedték s szedőpéldányként a nyomdában maradtak. A hiányzó nagyobbik rész a családtagok ajándékaként került barátokhoz, ismerősökhöz, s ma már kevés van közülük gyűjtőknél. A megcsappant anyag biztonságba helyezése és rendezése körül Szántó Juditnak vannak komoly érdemei, aki a szétszóródott hagyaték egyes darabjait igyekezett visszaszerezni és a másoknál levő kéziratokat begyűjteni. Ez a munka azóta is szakadatlanul folyik. így kerülhetett sor végre József Attila kéziratainak és levelezésének, ajánlásainak és a személyével kapcsolatos dokumentumoknak lajstromozására és a teljesség igényével történő kiadására. A katalógusban szereplő 2303 tétel — tekintve, hogy az időrendi sorrendet a keltezési bizonytalanságok miatt nem lehetett megnyugtatóan keresztülvinni — műfaj, azon belül ábécérendben követik egymást. A katalógus összeállításakor azt a gyakorlati oldalról eléggé nem méltányolható szempontot vette alapelvül a sajtó alá rendező, hogy a használó elsősorban bizonyos művek kéziratát keresi, és nem kíváncsi a kézirattári egységekre, illetve az számára csak segédeszköz. A kéziratok, versek, ajánlások stb. esetleges összetartozását azonban utalásokkal jelzik. Lényegében tehát egy kritikai kiadás elősegítése lebegett M. Rónai Judit szemei előtt, de eközben a könyvtári előírásokat és követelményeket egyetlen pillanatra sem hanyagolta el. A kéziratok egy költő vagy író hagyatékának legszemélyesebb részét képezik. Ezért más 89
