Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 11. szám - MŰHELY - Dorosmai Imre: A karacsáj-balkár rovásírás és feltehető magyar kapcsolatai
DOROSMAI IMRE A KARACSÁJ-BALKÁR ROVÁSÍRÁS ÉS FELTEHETŐ MAGYAR KAPCSOLATAI A Don—Volga—Kaukázus határolta területről az utóbbi évtizedekben több rovásfelirat került elő. Nevezetesebb ezek közül — a sárkeli téglajegyeken kívül — a no- vocserkasszki kulacsok feliratai, a karakenti rovások, a Gorodiscse várának kövein talált feliratok, az elisztai bikakoponyán található rovásszöveg, a humárai rovásfeliratos kövek és ide sorol a tokmak-kajai katakombákban talált két rovásírásos sírfelirat. A Don-vidéki feliratokkal foglalkozott M. I. Artamanov is, (1) aki ezekkel kapcsolatosan értékes megállapításokat tett: ,,A kazár állam határán talált feliratok (Sárkel, novocserkasszki kulacsok, majaki vár) és a velük egyező rovásírásos jelek elegendő alapot nyújtanak arra, hogy... a kutatók által alánnak mondott elemek valójában a törökös népek kultúrájához tartoznak. Ezeket az írásokat török nyelven írták ... bár a szaltovo-majaki kultúra gyökerei valóban a szarmata-alán környezetben gyökereznek.” A. M. Scserbák közölte (2) a két kulacs, valamint a majaki erőd kövein talált rovásfeliratok megfejtésére tett kísérleteinek eredményeit. Közli a betűjelek vélelmezhető hangértékét, majd megállapítja: „Esetleges új leletek felbukkanása segíthet majd a megoldás kulcsának megtalálásában helyességének eldöntésében.” A don-kaukázusi rovásírások betűjelei eléggé eltérnek az az orhon-jeniszeji rovások jeleitől, de ugyanakkor sok a vitathatatlan egyezés. Ezért lehet török írásrendszerről beszélni. Az említett leletek mind a hajdani kazár kagánátus területén kerültek elő, szembetűnően sok rovásjelük egyezik, így arra lehet következtetni, hogy vagy azonos, vagy rokon nyelven beszélő népek írásbeli hagyatékai. Ez a megállapítás vonatkozik a tokmak-kajai rovásokra is, annál is inkább, mert a karakenti és a humárai leletTokmak-Kajától mind- mindössze tízegynéhány kilométerre került elő. Mivel a fentebb említett rovásfeliratok közül egyedül csak a tokmak-kajai feliratokat sikerült megfejteni, az ebben található betűjelek, a jelek egyezősége-hasonlósága révén némi segítséget adhatnak más rovásfeliratok sikeresebb megfejtéséhez. Meggyőződésem szerint az említett donmelléki és kaukázusi rovásírások közelebb állnak a magyar— székely rovásíráshoz, mint a türk (ótörök) írások s némi lehetőséget adnak a magyar rovásírás keletkezése helyének, valamint a régi kaukázusi magyar fejedelemség földrajzi elhelyezkedésének meghatározásához. Ezért foglalkoznom kell a kaukázusi magyar fejedelemséggel, Hungária Antiqua-val is. A KAUKÁZUSI MAGYAR FEJEDELEMSÉG Azt, hogy a magyarság néhány évszázaddal a honfoglalás előtt a Kaukázus vidékén tartózkodott, nagyon sok adat bizonyítja, senki kétségbe nem vonja. Erről szólnak krónikáink is, innen ered a csodaszarvasmonda a Maeotisz vidékéről, bár az újabban közölt Tárih-i Üngürüsznek „első csodaszarvas” mondája nem a Maeotisz vidékéről emlékezik, hanem Adzsemről, azaz Perzsiáról, hegyes vidékről. (3): „A vad azonban elmenekült és Adzsem határán a hegyek közé érve eltűnt. „Majd visszatértek atyjukhoz és arra kérték, hogy Adzsem határán, azon a hegyes vidéken (ahol a csodálatos vad 52
