Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 11. szám - MŰHELY - Vértessy György: Egy ősi hiedelem nyomai Magyarországon
A sárkány (mint ember) és a kígyó (mint jelkép) szoros kapcsolatáról vallanak a családi címerek is. Mielőtt ezek ismertetésére rátérnék, az összefüggések jobb megértése érdekében hadd mondjam el a következőket. Annak ellenére, hogy az Árpád-házi királyok — mint tudjuk — roppant nagy szigorral gyomlálták a pogány hagyományokat, az ősi termékenységkultusznak még a XV. században is vannak hívei Magyarországon. Zsigmond király 1408-ban létrehozza a te- kergődző sárkány híveinek kipusztítására a Sárkány-rendet. Mégis mi a magyarázata annak, hogy a megvetett és üldözött hit szimbóluma, a kígyó egyes családok címerében megmaradt? Ennek az a legvalószínűbb magyarázata, hogy a termékenységkultusz néhány, még időben megkeresztelkedett főrangú híve a király szolgálatába állt s ezért az ősi — de módosított — szimbólumot megtarthatta. Például a Dorozsma nemzetség ősi jelvénye egy almába harapó kígyót ábrázol: megtérésüket az almába helyezett kereszt jelzi. Vizsgálatunk szempontjából a Sárkány-család címere a legérdekesebb, amelyben egy kígyó által körülfogott, koronát viselő félmeztelen női alak látható. A nő kezében egy alma van, amelybe a kígyó belaharap. Ez a kép az első pillanatban az első emberpár bűnbeesésének bibliai történetére emlékeztet bennünket. A Biblia szerint a kígyó csábítja Évát arra, hogy a tiltott fa gyümölcsét megízlelje, aki viszont férjét, Ádámot veszi rá arra, hogy egyen a tiltott gyümölcsből. A jelzett címeren azonban nem a kígyó kínálja az almát Évának, hanem fordítva. Eszerint a nő kezében lévő alma a csábítás szimbóluma! Ha a kígyóban Dumuzi termékenységistent, a nőben pedig Innin anyaistennőt látjuk, akkor a kép rögtön érthetővé válik. A már említett mezopotámiai agyagtáblákon ugyanis arról olvashatunk, hogy Innin csábítgatja Dumuzit! Természetesen az is érdekel bennünket, hogy a kígyó és a sárkány hogyan kapcsolódik egymáshoz, illetve az, hogy a sárkány név honnan ered és mit jelent? Kezdjük talán a következővel. A kígyó minden bizonnyal azért lett a termékenység-kultusz szimbóluma, mert átmegy a halálon (téli álom) anélkül, hogy megsemmisülne. A nyelvészet álláspontja szerint a „sárkány” szó magyar eredetű, azonban jelentését illetően a vélemények megoszlanak. Egy perzsa—angol szótár összetett szónak (sar+kun) tartja, jelentése pedig: egy katonai csapat vagy valamilyen gyülekezet első embere. Azaz: kimagasló személyiség. (Mint tudjuk, a mongolok fővezérét is „kán”-nak nevezték.) * * * 25