Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 11. szám - Tamási Áron: Szüntelen király (mesejáték - 1958)
megegyezni a kántorral és a kufárral... (Az ajtóból hirtelen visszafordul.) Most jut eszembe: én is hoztam egy hírt! KIRÁLY: No! TEREMBURA: Ismét itt van Gyógyiából a királyi követ. KIRÁLY: Aj-jaj! Az a dugók miatt jött! TEREMBURA: Miféle dugók miatt? KIRÁLY: Azzal a gyógyi királlyal nekem a dugók ügyében egyezségem van. Ennek értelmében, ha üveges italt küldünk egymásnak ajándékba, a dugókat mindig visszaküldjük. TEREMBURA: Nem azért jött, azt mondja. KIRÁLY: Hanem? TEREMBURA: Hanem azt mondja, hogy Kikiri őfelsége már öreg lévén és gyermektelen, az utód kiválasztása szorgosnak látszik. Elővették tehát a törvényt, amely úgy szól, hogy ilyen állapotban csak egy bolha-pásztor, vagy egy kántor, vagy pedig egy kufár lehet az örökös. Mivel azonban Gyógyia olyan ország, hogy efféle mesterségeket ott senki sem űz, a király arra kér téged, hogy küldenél neki egy bolhapásztort, egy kántort és egy kufárt. KIRÁLY: És egy sáfárt. TEREMBURA: Az van neki, felség! KIRÁLY: No, jól van. Majd keresünk mindegyikből egyet-egyet. Csak eredj, s vigasztald meg a kedves feleségemet. TEREMBURA: Meg fog történni, felség. (Megfordul, hogy kimenjen, de hőkölve vissza- lép.) BENKE (a Terembura orra előtt belép. Deli legény, a nyakában bőrtarisnya; s a kezében bot, mely zöld leveleket hajtott.) Adjon Isten! KIRÁLY: Üdvözlünk, fiam. Hát hogy s mint van a barátom, Kikiri király? BENKE: Nem ismerem Kikirit. KIRÁLY: Hát nem az ő követe vagy te?! BENKE: Nem. Én Hetfü Benke vagyok. TEREMBURA: Várj odakünn! BENKE: Ott sem, itt sem. HÁRMAN: Ajh, de hetyke, Ez a Benke! KIRÁLY: Mit akarsz? BENKE: Mindent! KIRÁLY: De mégis? BENKE: Hét esztendővel ezelőtt a tarisnyámba tettem a földnek és az égnek a kincsét, s elindultam szerencsét próbálni. S ahogy mentem, vándoroltam, egyszer találkoztam egy fehérszakállas emberrel, aki így szólt hozzám: „Én vagyok a világ lelke, fiam; s te csak menj és vándorolj. Semmitől meg ne rettenj, hanem csak a botot figyeld, ami a kezedben van. Mert az a bot egyszer rügyeket fog hajtani. Amikor pedig azok a rügyek kihajtanak, akkor állj meg. Lesz ott balfelől egy palota, abba a palotába a zöld leveles bottal menj bé, mert ott te király leszel.” KIRÁLY: Ezért jöttél tehát? BENKE: Ezért. KIRÁLY: No, Terembura! Mit szólasz ehhez? TEREMBURA: Nem tudok mondani semmit, úgy leesett nekem az állam. KIRÁLY (a bolhapásztorhoz, a kántorhoz és a kufárhoz.) Hát ti? HÁRMAN: Mi megyünk Gyógyiába! KIRÁLY: Hát akkor velünk mi lesz, Benke fiam? 11
