Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 1. szám - MŰHELY - Csató Károly: Publicisztikától a forradalomig (Buday Dezső életútja 1906-1919 között)

tudományos-fantasztikus irodalom előfutáraként értékelhetők. A regénye politikumáról szólva azt állapította meg az irodalomtörténész: „Az osztályharc, a tömegakarat tényei és perspektívái nem jutnak szóhoz itt.” — csak önkényesen feltételezhető az is, hogy a „nagy gonoszt” megtestesítő Ki-Tsu Ferenc József alteregója.

Ugyanebben az évben —tehát 1916-ban, amikor A szenvedő Ember megjelent — már kapcsolata volt a Ma köré csoportosuló magyar avantgárd vezető alakjával, Kassák Lajossal, a folyóirat szerkesztőjével, aki azt írta neki: „ ... irodalmi kísérleteire már könyve figyelmessé tett — de ott ugyanezek úgy, mint a novellájában még van valami általános gyöngeség a történések, érzések, gondolatok nem a téma legdrámaibb pontjából robbannak ki (...) inkább kiszakított élet-világ darab leírását, mint megírását és művészi koncentrálását adják.” Ugyanebben a levélben kérte „ ... novelláját egy ideig hagyja nálam, s küldjön még valami mást, valami erősebb, markánsabb dolgot...” Fölhívta figyelmét szerkesztői elvárására: „ ... minden írásban a legprogresszívebb, illetve agresszívebb szabadságot, bátorságot szeretném.” Egy másik levelében közölte Budayval, hogy a nyarat a kecskeméti mú'vésztelepen tölti sógoránál Czóbel Bélánál, s szeretne vele találkozni. Ez a találkozás valószínű nem történt meg, mert Buday a nyarat Budapesten töltötte. Kassák 1916. augusztus 31-én keltezett levele is erre utal, mert kérdezi: „írt-e azóta valami szépet? Miért nem küld valami kéziratot?”

Az első levélben említett novella a Ma második számában Diákolás címmel jelent meg Hungaricus álnév alatt. Cselekménye: egy diák tíz koronáért egy Juliska nevű parasztlánytól akarja megszerezni az első szexuális tapasztalatokat. A fiú olyan kiéhezett, esetlen és gátlásos, hogy a leányt nevetésre fakasztja. A diák úrigyerek mivoltával akarja a lányt meghódítani, majd szemére veti, az is öt koronájába került, hogy a háziasszonya magára hagyta őket, ő pedig van olyan önzetlen, hogy nem kéri vissza a lánytól a tíz koronát. Juliska nem tudja abbahagyni a nevetést. A fiatalúr önérzetében sértve, felsőbbrendűségének tudatában elzavarja Juliskát: „Nem kellesz. Mert nem tudsz mást csak röhögni. Ha jó lettél volna, nagyon szerettelek volna. Most csak menj a suszterlegényekhez ... Csak ki innen!” Buday novellája tehát azt a mondanivalót sugallja, hogy a vágyaival és a gátlásaival küzdő úrigyerek magatartása etikusabb, mert Juliskától vissza sem kérte a felkínált pénzt, viszont megveti a parasztlányok, suszterlegények olcsónak minősített szexualitását. Annak ellenére, hogy Kassák közölte ezt a novellát — minden bizonnyal az őszinte bírálat miatt — Buday nem küldött újabb írásokat a folyóiratnak, több publikációja nem található a Mában. Közeledésük bizonysága: egy világ választotta el őket.

Buday a korról, a társadalmi viszonyokról, a háború és a béke kérdéséről, a magyarságról vallott nézeteit a legegyértelműbben versei tükrözik, amelyek egytől-egyig politikai mondanivalójúak. Tehát az 1914-ben felfüggesztett publicisztikai tevékenységének lehetséges, és egyfajta sajátos folytatásáról van szó, más szinten és más eszközökkeí, s ez a politikai költészet.

Az új Talpramagyar című versének születése a világháború hadisikerekkel jellemezhető első szakaszában, a szerb annektálást követően íródhatott. Túlfűtött nacionalizmus jellemzi, a nagyhatalmi törekvéseket dicsőíti Petőfit aposztrofálva:

„Nem talpra magyar, hanem rohanj nem hí a haza, hanem hí a világ nem itt az idő, hanem már elmúlt nem most vagy soha, hanem mindig,

nem rabok legyünk vagy szabadok, hanem Középeurópa, vagy Európa A magyarok istenére esküszünk, hogy csakis magyarok leszünk!”

A magyar lélek című költeményében annak adott hangot, hogy a magyar paraszt lelke 1848 óta csak egyszer lángolt fel, mégpedig 1905. január 26-án, amikor az országgyűlési választásokon a koalíciós pártok győzelmet arattak. A nemzeti gőg, a faji hegemónia eszméjétől fűtött a költemény mondanivalója:

80