Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 10. szám - Ladik Katalin: Hvari cantók (vers)
LADIK KATALIN HVARI CANTÓK A BŰN ITT: AMI MEG NEM TETT MARADT, AZ ELSORVADT KÉTSÉGEK KÖZÖTT EZRA POUND: CANTÓK Fejbőr illat a rózsaszín habokban! Főbelőtt sirályok az ég alatt. „Ki vagy te láda?’’ a forró istállókban illatos járású meleg állatok holdat ringatnak a hasuk alatt. Én ettem meg a lángot de a lomb nem, melyen ő járt. Akitől elmenekült a hegy mögé, önmaga elől, magára talált, a gyönyört magában hordozza. Aki parázsra lép az ég alján sárkányvitorlázik. 0 az, ki szenvedélyeinktől porrá ég naponta s a habokba zuhan. Elégett sirályok a füstölgő habokban Marshall! Lehet-e büntetlenül ilyen tiszta zsidó virágot egy amszterdami villamosban melyet magamba fojtottam. Lehet-e büntetlenül újra születni romjaimban. Itt áll a hajnal szelíden, kábítószertüzben, szőrrel borít be, betakar. A tűzzuhatagban hozza az álmot a hétmérföldes Baltimore-ból. Jöjj, álom, sáska röpte. Nincs nagy rakomány. Három élet. Varrogatom a vitorlát melyet én szaggattam meg a vérző szigeten melyet én ettem meg. 23
