Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 1. szám - MŰHELY - Csató Károly: Publicisztikától a forradalomig (Buday Dezső életútja 1906-1919 között)
emiatt egész Olaszországban esni fog az eső, mert azt csak a következő hét elejére tudják megjavítani. Buday ezt az írását a szerkesztő kérésére küldte, aki korábban levélben már kérte, írjon a pünkösdi számba. A párbeszédes tárcát azzal a megjegyzéssel közölték, hogy a szerző Budapesten tudományos munkán dolgozik, rendkívül elfoglalt. Bár önmaga szórakoztatására írta, de remélik, hogy a közönséget éppen olyan jól elszórakoztatja. Buday Dezsőnek ez az első — mai szóhasználattal élve — tudományos-fantasztikus írása, s effajta próbálkozásaival később nem hagyott fel: három év múlva erre egy regénye a bizonyíték. Mai mértékkel mérve ez az írás lapos, gyenge. Megjelenésekor viszont feltűnést kelthetett, már csak azért is, mert ehhez hasonló fantasztikus írás a lapban sem előtte, sem utána nem volt olvasható. A fantasztikus elemek (közvetlen hívható telefonon Róma, 3000 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedő repülőgép, technikával irányított időjárás, mint személyi szolgáltatás stb.) egy jövőkép külsődleges felvázolása, s mint olyan, Buday jövőképéről is tudósított, amelyben a férj és feleség kapcsolata megmaradt századeleji: a pénz fölötti rendelkezés a férj primátusa. A feleség legfeljebb hízelkedéssel, negédes kedveskedéssel befolyásolhatja „férjurát”. Szerinte tehát a technikai forradalomban, a jövő társadalmában nem változik meg a férfi és a nő viszonyának tartalma. Kecskemét 1910—1914 közötti időszakban, mint említettem is, alapvetően mezőváros volt: összlakosságának 58,22 százaléka őstermelő, a lakosság fele pedig a tanyavilágban élt. Föllendült a gyümölcstermelés ezidőtájt, Kecskemét és a Homokhátság egyik legerőteljesebben kibontakozó termelőágazata lett. Buday Dezső Kereskedelmi és vasúti politikánk című vezércikkében ezzel összefüggésben az adott gazdasági helyzet ellentmondásait érzékeltetve az írta: „A várostól messze fekvő helyeken ma még a közlekedés hiánya miatt nem rentábilis az intenzívebb gyümölcstermelés. Egész népesedési és termelési politikánk gyökerét képezné az, hogy a külső területekkel az eddigieknél jobb közlekedés legyen. (...) Ma Kecskemét a legnagyobb városa az országnak, amelynek nincs villamos vasútja. Sőt, a nála kisebb Temesvár, Arad, Nagyvárad, Nagybecskerek, Nagyszeben, Brassó, Újvidék, Pécs, Szombathely, Miskolc — valamennyien rendelkeznek már közúti vasúttal.” Elemezte, hogy a tanyavilágban élő lakosság számára a korszerű közlekedés azért is szükséges, mert nemcsak a városi belső piacokon értékesíthetnék terményeiket, hanem Budapesten is. A külső piacokra való feljutás két irányban is kedvezően hatna. Mégpedig rentábilis lenne a gyümölcs- termelés és erősödne a termelési kedv. Másfelől viszont enyhülnének a szociális gondok és gyarapodna a népesség. Álláspontja szerint a vasúti politika a kereskedelmi politika alapja, amely közvetetten hat a népesedéspolitikára. Szembeszáll a konzervatív állásponttal: „Csak látszólagos dolog az, hogy a kecskeméti vasút nem lenne rentábilis. (...) Nem akarok amerikai példákkal dobálózni, ahol először építik meg a villamosvasutat és utána a várost.” Vezércikkében azt az általános álláspontját szögezi le, hogy Kecskemét elérkezett a fejlődés egy olyan szintjére, amikor már nélkülözhetetlen a közlekedési politika kimunkálása, mert közel sem csak gondokról van szó, hanem a jövő lehetőségeinek a megalapozásáról. A Homokhátság mezőgazdaságának a fejlődése igazolta Buday gazdaságszociológiai álláspontját, de tanyai kisvasutak csak az 1920-as években épültek. * * * A háborús készülődés el hallgattatta Buday Dezsőt abban az értelemben, hogy a helyi sajtót, mint elvei és nézetei érvényesítésének amúgy is harmadrendű fórumát továbbra is felhasználja. írásai 1914-től nem jelentek meg a kecskeméti sajtóban. Legközelebb 1918-ban jelentkezett, amelyre még visszatérünk. 76
