Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 9. szám - VALÓ VILÁG - Kamarás István: Oázis a futóhomokon
tói óvakodók pótszere. Jó néhányan akadnak olyanok ebben a városban is, akik számára a könyvtár jobbadán a menedékház, a lélekispotály és a könyvkocsma szerepét tölti be. Van egy másik helyes értelmezése is ezeknek az olvasói megnyilatkozásoknak: az olvasás a vizsgált esetek jelentős részében olyan tevékenység, ahol a könyv eszköz, tehát nem szer, hanem szerszám, valaminek az alakítására. Példa erre a hímzéstár, a kémia kézikönyv, a plakátfestéshez összeválogatott szakirodalom, a katonai enyhülésről szóló könyvek, a zeneszerzők életéről szóló könyvek, a Gyermekünk folyóirat, a Visegrádról szóló könyv, de talán a Ragtime is, hiszen olvasója azt hitte, a jazzről szól. Szerepelt a könyv nem egyszer kábító-zsongító-kikapcsoló szerként is, de jó néhány esetben volt az olvasás önkifejezés, értelmezés, szembesítés is. Ami pedig a könyvtárat illeti, kétségkívül nagy szolgálatot tesz a csendesebb, passzívabb, zárkózottabb, fáradtabb, töpren- gőbb és sérültebb személyeknek, de szolgája a cselekvők, a kutatók, a feladatot megoldók ügyét is. A nagy kérdés az, hogy megmozgatja-e a megmozgathatókat, hogy megfelelő hatásfokkal serkenti-e a bizonytalanul fogalmazódó igényeket, hogy milyen mértékben ösztönzi a mennyiségnek minőségbe való átcsapását, hogy megérzi-e a párbeszéd lehetőségét, és hogy ismeri-e a párbeszédre szorulók, kényszerülők és vállalkozók nyelvét. Ötödik próba: Meghallgatjuk a kérdéseket Ezt a próbát eredetileg máshogyan képzeltem el. Állítom, hogy egy város olvasási kultúrájának egyik legjellemzőbb vonása az, hogy kik és hányán, mennyit, mit és hogyan kérdeznek. Kutatómunkám kezdetén azt javasoltam a város politikai vezetőinek, hogy helyezzenek el a főtéren egy urnát ezzel a felirattal: BÁRMIT KÉRDEZHET TŐLÜNK, MEGPRÓBÁLUNK VÁLASZOLNI. A VÁROS VEZETŐI. Ötletemet érdekesnek találták. Többen szakdolgozathoz kértek segítséget a könyvtárban. A cigánytanulók kulturális helyzete, alumíniumgyártás, Raffai Sarolta munkássága; ezek voltak a témák. A halasi Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai egy pályázathoz gyűjtöttek anyagot: Tudományos-technikai forradalom a XIX. században. A Ganz-MÁVAG halasi gyáregységének szocialista brigádjai vetélkedőkérdésekkel keresték fel a könyvtárat: Mikor nyerte el Magyarország az ENSZ-tagságot, Ki a rádiózás orosz feltalálója, Ki, melyik művében írta, hogy „színház az egész világ”? A Papíripari Vállalat brigádjai is vetélkedtek: Hány szobor van a Nemzeti Múzeum kertjében? Hol gyártanak Magyarországon pezsgőt? Ki szerezte a DlVSZ-induló zenéjét. Ezek mind „kívülről irányított” kérdések, és a feladatot kijelölőt jellemzik inkább, no és persze a válaszoló teljesítményét érzékeltetik. Feltűnően kevés kérdés érkezett hivatalos helyről, ez pedig sok mindennél többet árul el ennek a könyvtárnak a város életében betöltött szerepéről, de még többet a városi intézmények, szervezetek tájékozódási szokásairól. A Városi Tanács művelődési osztályának munkatársa a Várostervező Intézet címe iránt érdeklődik. Az MSZMP Városi Bizottságának munkatársa a Kommunista Párt szövetségi politikájáról kér szak- irodalmat az 1936—62-es időszakra vonatkozóan. Az MSZMP Járási Bizottságának munkatársa azt kérdezi, miért nevezik Blum-téziseknek Lukács György tézis-tervezetét, amelyet a MKP II. kongresszusára készített. A KISZ Járási Bizottságának munkatársa A könyv és ifjúság vetélkedő keretében szereim es párokat kér a magyar- és a világ- irodalomból. Fél év termése ez. Egy rejtvényfejtő cukrász viszont rendszeresen felkeresi a könyvtárat ilyenfajta kérdésekkel: mi volt a széncsata jelszava, mi a „tarhó” jelentése? 58
