Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Hegyi Imre - Kovalik Márta: Profán ballada
NAGYMAMA: Hát persze, hát miért, hát egy fiatal, aki 25 éves, még 2—3 gyereket is szülhet, és akkor a kislány az apjától nem kap semmit. RIPORTER: így igaz lenne az idős embereknek az a mondása, hogy minél több a gyerek, annál jobban szétfográcsolódik a vagyon? NAGYMAMA: Hát így van, nem? Hát így van. És megvolt a veszekedés, és most azóta nem beszélünk. Volt kórházban, több mint két hónapig, hát most majd vigyáz magára, hogy sokáig éljen az új asszonnyal. RIPORTER: A gyerek azzal tisztában van, hogy anyagilag teljesen a nagymamáéktól függött, függ és fog függni. NAGYMAMA: Hát igen, tudja ő, már elég nagy, látja és azelőtt is tudta. NAGYPAPA: Szerencsénk, hogy még egészségesek vagyunk, addig minden megy. De, amikor az ember már megrokkan ... 70 évesek már sokan „odaát” vannak. Nem? NAGYMAMA: Most már itt lakik a nő. Egy ilyen kislányhoz hozni egy ilyen fiatal nőt, ez nem jó, ezt nem lehet csinálni. Ott van a két szoba, oda beült most, és ott alszik a nővel . . . nem egészséges ez ... RIPORTER: No és mi a megoldás? NAGYMAMA: Azt nem tudom. RIPORTER: És most itt őrlődnek és tönkremennek mind a hárman. NAGYMAMA: Igen. Nem tudom, hogy lehet ezt megoldani. RIPORTER: Ez egy nap mint nap kezdődő háború. NAGYMAMA: Igen ... RIPORTER: Idegek csatája .. . NAGYMAMA: Igen ... RIPORTER: És a nagymama hogy bírja ezt idegekkel? NAGYMAMA: Hát most úgy bírom, hogy nem beszél velem sehogyse, és én se megyek ki, ha bejön, én benn vagyok, ő meg megy. És így bírjuk egymást elviselni. Nem tudunk mást csinálni. RIPORTER: Volt idő, amikor a legnagyobb szeretet volt maguk között. NAGYMAMA: Igen. Annyira imádott minket, hát tudta, hogy honnan van neki mindene. RIPORTER: A pénz. NAGYMAMA: Igen. És most ennyire köpönyegforgató lett. Egy nő miatt az egész családot tönkretenni .. . hát ő jól tudja, akárhogy mondja, mondja, hogy az övé és ő csinálta, ő csinálta, ő nem csinálhatta, mert nem volt annyi pénze. RIPORTER: Már akkor is a pénz beszélt. NAGYMAMA: Hát persze, másképpen hogyan lehet építeni, ha nincs pénz. Sírni nem tudok . .. azért mentem úgy tönkre ... aki kisírja magát, abból kimegy minden, de aki nem, abban bennemarad és ott benn van és az rág... Ez a kislány se sír, kemények vagyunk, nem tudunk sírni. (Dallam) A RIPORTER EGY FIATALASSZONYT KÉRDEZ: Barátja volt a családnak, ismeri az összes szereplőt, és a főszereplőt, Klárikát is. Mi a véleménye? FIATALASSZONY: Nem lehet ebbe egészen belelátni, mert egy teenager-kislány- nak, szerintem sok esetben lehet ugyanilyen véleménye akkor is, ha nem hal meg az édesanyja. 14 év körül lehettem és taíán én sem azt a mesebeli családi életet láttam magam körül, amit egy gyerek óhatatlanul elképzel. Egy gyereknek akkor kezd kinyílni a világra a szeme, és ennek a kislánynak akkor halt meg az édesanyja. Nem tudott egyáltalán föleszmélni. Ez a kislány, a Klárika úgy járt, hogy felnőtté 59
