Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 8. szám - Győri László: A tízsoros énekekből, Hóesés, Címleírási gyakorlat könyvtárosoknak (versek)
GYŐRI LÁSZLÓ A TÍZSOROS ÉNEKEKBŐL Ruhákat aggat száraz szél jár Ne írj hosszabbat tízsorosnál Száraz kemény szél faggatna ki Mit is remélnél mért hazudnál tíz sorban éljél mint Po Csü-ji. Korán lefekszik már r égés rég azon igyekszik ne szeressék Száraz kemény szél faggatja ki szél fúj örökké reng a sós rét ha átszeli. Vécéket rajzol és csöveket Ülnek a vécén az ülepek Elég-e tíz sor hogy szeretett Száraz kemény szél faggatna ki Bére ha félpénz már valami. Budapest és röpke Tarján új bekezdés volt Kaposvár Három városnév itt a földön rájuk te böktél mért hazudnál Ujjhegyen elfér semmi sem jön. Semmi? Miért ne? Van még titok. Bűn akad végre, s rajta a bog. Száraz, kemény szél fúj, szomorú. A gyermek él, él, s letagadod. És te, Tu Fu? Elér a műszak átfúj rajtam mint ricinusmag oly keserű Egymástól messze hallgatjuk egyre komorabban Rajzik a rajzlap könyv szaga szaggat tél a betű. Mind kifehérül télben a tél árnya teléül illik e dér Száraz kemény szél fúj Po Csü-ji Mégse remélnél? Ilivé remélj! Kezdet a végcél. Oly közeli. HÓESÉS A hóesésben újabb hóesés mint összeöltve a szeretkezés végtelen a hó egymásba izzad a föld meg az ég elfelejt minden harmadik személyt együtt lenni jó a föld csípője fölemelkedik a nagy hóesés mindent beborít egyre boldogabb nincs világ a fájdalmas világban e világban egyetlen világ van csak egy gondolat esni esni esni az eséssel míg van föld ahová hullanunk kell bármit akarunk nép esik népre holtra az ki él tűz volt extázis válaszolj miért hogy most kialudt 6
