Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 7. szám - M. Cedendorzs: A szülőföld hegyei, Te meg én a napba szállunk, Fényes szavakkal téged hadd dicsérlek (versek - Buda Ferenc fordításai)
Első versem főiskolás koromban jelent meg a „Mongol gyerekek a békéért” című gyűjteményben. Első elbeszélésgyűjteményem, a „Gyöngyfonat”, és a „Tarka mese” című gyerekkönyvem 1958-ban látott napvilágot. így kezdődött irodalmi pályafutásom, mely ma is folytatódik. SZOBOSZLAI ILONA fordítása M. CEDENDORZS A SZÜLŐFÖLD HEGYEI Ködlepel fehérük, Kötésig ér a hó. Szikkadt földjét napokon át Szilaj szél veri. Hét napból áll a hét, Hétszer hét — Negyvenkilenc napig Hóförgeteg tombolt. Süket, vak hóförgeteg Sújt, ahol talál, Sújt, ahol talál. Előző éjszaka tán El is tiporta ama déli hegyet! Fölvirrad a reggel, s lám: Fönnáll az a magas hegy, Fönnáll sebezhetetlenül. Zengő villám vág belé, Zivatar ostorozza. Szakad a zápor napokon át, Szaggatja földjét áradattal. Hét napból áll a hét, Hétszer hét — Negyvenkilenc napig Zuhogott lankadatlan. Előző éjszaka tán El is sodorta ama déli hegyet! Fölvirrad a reggel, s lám: Fönnáll az a magas hegy, Fönnáll sebezhetetlenül. Déli hajlatán az Istenbúza-hegynek Születtem magam is. Szülőföldem tája Ilyen hegyekkel ékes. TE MEG ÉN A NAPBA SZÁLLUNK Te meg én a felhőknek hátán hálunk Te meg én a napba fölszállunk Alattad s alattam folyók is elmaradnak Alattad s alattam ménes meg nyáj legel Alattad s alattam tág lapály s büszke ormok elmaradnak Alattad s alattam a kerékcsapások messzire futnak Alattad s alattam zengve a szeretők énekelnek Téged s engem a felhők a napba emelnek Te meg én a napba fölszállunk Te meg én majd esőként hulldogálunk Te meg én harmatgyöngyként virágokat nyitunk Te meg én páraként újra az égig följutunk Te meg én a felhőknek hátán hálunk Te meg én a napba fölszállunk. 28
