Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 6. szám - Hervay Gizella: Névtelenek (vers)
HERVAY GIZELLA NÉVTELENEK megy a dombon át gumicsizmásán az asszony mondja az odaveszett életit engem az uram meghógolyózott megmosdatott a hóba úgy ment el a háborúba mégse jött haza mert én kikísértem a falu széliig meghógolyóztam megmosdattam a hóba mégis elment a háborúba mert engem az uram meghógolyózott megmosdatott a hóba úgy ment el a háborúba mégse jött haza ül az asszony a fapadoson mondja vonatzakatolásra Viszlek Püsök Viszlek Püsök Viszlek Püsök Viszlek Püsök Püsök a fele falu bányász a fele falu elvitte a vonat az asszony mindenegy fiát betemette a bánya az asszony mindenegy fiát mondja mondja vonatzakatolásra Viszlek Püsök Viszlek Püsök Viszlek Püsök Viszlek Püsök nem őrült csak anya vödörbe rejtette az asszony az urát vödörbe rejtette az asszony a fiát leeresztette az asszony a kútba az urát leeresztette az asszony a kútba a fiát ott fulladt szomjan a kútban az ura ott fulladt szomjan a kútban a fia az asszonyt a kútkáván megerőszakolták • szekrény tetején a zsoltár zsoltárban a fénykép a fiú meg a lány egymás mellett nem is láthatták egymást kicsi koruk óta csak a fényképüket küldik haza elment az asszony a két fényképpel összefényképeztette őket párosán állnak a zsoltárban a szekrény tetején
