Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 3. szám - MŰVÉSZET - Goór Imre: Művésztelep a változó időben
A Bikácsy Daniella—Kovács Tamás házaspárt is az évenként visszajáró művészek között tarthatjuk számon. KOVÁCS romantikus-groteszk, nagy műgondot igénylő rajzai készülnek a telepen, melyek klasszikus, modern és szecessziós felhangokat keltenek a szemlélőben. BIKÁCSY egyaránt jeleskedik grafikáiban, és érzékeny, távoli képzettársításokat kiváltó, kifejezésteljes színvilágú festészetében. SZABÓ ÁKOST a mágikus naturalista törekvések hazai képviselőinek élcsoportjába soroltuk, amikor hosszabb alkotószakaszait töltötte feleségével, SZABÓ ÉVÁVAL a telepen, aki viszont az absztrakt festészet érzelmi megnyilvánulásokat középpontba állító törekvéseit tekintette követésre méltónak színes akvarelljeiben és guache- képeiben. Medve András és Baksa-Soós Krisztina is jelentős alkotómunkát végzett itt, s a városi, megyei kiállításoknak résztvevője volt. MEDVE a „hazai” művészetet, az erdélyit folytatta. Fából készített szobrait, domborműveit felszínesen nézve figuratív absztraktoknak lehetett volna nevezni; de a Kárpátok keleti, délkeleti vonulatai közt virágzó népi faragó művészet ismeretében inkább a természetes gyökerekből táplálkozó művészet kifejező darabjairól szólhatunk, mely a jeleket úgy formálja művekké, hogy azok eredőjükre visszautalva általánosabb, egyetemesebb fogalmakkal is gazdagodva tartalmas kompozíciókba szerveződjenek. BAKSA-SOÓS természetelvű expresszív szobrai között kimagasló hely jut nagyszerű portréinak. Ezek a tárgyilagos jellemzésen túl a pszichológus-szobrász elemző ítéleteit is kimondják. Törzstagok így nevezem azokat a művészeket, akik a kecskeméti alkotóházat hosszabb időre vagy évente felkeresték, s úgy ismerik őket, hogy munkájuk jelentős hányadát beutalásuk idején itt végezték. HALMI MIKLÓS alakja évente többször is feltűnik a telepen. Közös kiállításokról jól ismert műveinek jelentős része — akár szellemileg, akár a közvetlen élmény kapcsán — a városhoz kötődik. Rendezett helyi önálló bemutatót festészeti anyagából a Megyei Művelődési Központban; szerepelt a Szentiványi-rendezte alkotóházi kiállításokon s a FORRÁS is bemutatta sok vitát kiváltó munkáit, melyekhez PAP GÁBOR írt rövid, lényegbevágó értékelést. Alkotótevékenységével jól példázza, hogy a népművészet és a tartalomteli elvonatkoztatás egymással közeli testvérek. STEFÁNIÁI EDIT hosszú időt töltött itt elsősorban azért, mert a zománcfestészeti tanulmányokhoz, kísérletekhez, majd lírai hangú, klasszikus szépségű eredményként kiforrott műveihez a helyi zománcipari műhely, a Gyár nyújtott lehetőséget. Itt alkotta első, akkor még társtalanul álló kisméretű remekeit. KISHONTHY JENŐ a főiskola elvégzése után hosszabb ideig alkot, majd évenként visszatérve, több kiállítására, vagy megbízásos munkájára készülve egy-két hónapig dolgozik a házban. Grafikusként kezdte pályáját, de a festészet expresszív törekvéseiben talált igazán önmagára. Portréi különösen jelentősek. A közelmúltban készítette el többalakos freskójának kartonját Kecskeméten, mely egyik kórházunk várócsarnokfalát díszíti majd. Munkái azt példázzák, hogy miként teremthet jelentős eredményt a múlt talajából fakadó, s a mesterségbeli felkészültséget különösen fontosnak tartó művészi alapállás. MIZSER PÁL festőművész kecskeméti beutalásai idején gyakran felkereste grafikusok társaságában a városháza alagsorában, még a hatvanas években üzemelő kőnyomdát. A grafika műfajában is nyugtalan szellemű kísérletezőnek bizonyult. Itt készült művei főleg a litográfia-adta technikai, fakturális lehetőségeket tágították, ami közvetve későbbi festészetében is gyümölcsözött. 84
