Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 3. szám - MŰVÉSZET - Goór Imre: Művésztelep a változó időben
élményanyagából valók. Lovai, csikói, madarai, torzói a művészi tömörítésben szimbolikus jelentést nyernek. Feleségével, a műanyagfonalakat falidíszekké, iparművészeti alkalmatosságokká alakító ERDŐS JÚLIÁVAL együtt jön vissza Pusztai évente az alkotóházba. Miért? Maga mondja el: — Amikor Kecskemétre jövök, úgy érzem, szülőföldemre térek vissza. SZURCSIK JÁNOST a bácskai táj bocsátotta el a távolabbi világba, hogy szellemben és művészetben egyaránt tündökölve magasrendű műveket maga mögött tudván, eleinte csak a kecskeméti alkotóházba, később pedig a hazai vidékre munkálkodni visszatérjen. Kemény kompozícióin az élet nehezebb oldalán mozgó Szurcsik-i figurák olyan lelki tartalmakat hordoznak, melyekből a festő szenvedélyes állásfoglalása napnál világosabb. A fiatalabbak közül több alkalommal dolgozik a telepen a József Attila-sorozatában máris maradandót alkotott grafikus és festő BODRI FERENC, és a szobrász PÁLFY GUSZTÁV. Az előbbi Kecskemétet, utóbbi Kiskunfélegyházát tudhatja szülővárosának. Bodri önemésztő, mélyekbe törő művész. Pálfy az evilági napi problémákat, konfliktusokat örökíti a formák rendjébe. Letelepedők Az alkotóházi beutalásokat távozás követi. Aztán újabb beutalásokra kerül sor: nem a színpad forog; a művészek keresik meg pályájuk egyik fontos színterét. Olykor megesik, itt lelnek végleges hazára. Valamikor gyakori vendége volt az alkotóháznak NOEL Ö. GÁBOR festőművész. Jól emlékszem, akkoriban posztimpresszionisztikus kecskeméti városképein, vagy vázlatokon dolgozva láthattuk lobogó hajjal, mélyült munkában téren vagy utcán. Aztán a vidék meditálásra alkalmasabb csendjét választotta végleg a főváros helyett. Ma a bajai művésztelepen szűk műteremlakásában dolgozik. Művészete megújult s átalakult: teremtőerejéről, fiatalkori kemény küzdelmekben formált egyéniségéről vallanak fényjelenségekkel gazdag konstruktív kompozíciói. A másik „új honfoglaló” TÚRI ENDRE kecskeméti lakos. Őt a Zománcipari Művek helyi gyárában kialakult művészi munka ígérete és lehetőségei tartották a városban. Kísérletei nemcsak hogy kialakították más tűzzománc-technikával dolgozó alkotóktól élesen elkülönülő festői stílusát, mely munkaábrázolásokban, a lét, nemlét kérdéseit felvető művekben talál megfelelő témákra; de az iparnak is hasznos: alkalmakat kínál újításra, színtanulmányok, gyakorlati eljárások felhasználására. KÁTAI MIHÁLY is kecskeméti immár. Ő is, mint NOEL, az alkotóház első „felfedezői” között volt; részben azért, mert őt a zománcművészet érdekelte, részben mert Szentiványi István barátsága idekötötte. Aztán belekerülve a város kulturális forgalmába, már természetes volt, hogy szava legyen a helyi művészeti kérdésekben; művei köztérre és intézményekbe kerüljenek (Művelődési Központ, Akadémia körút, Természetvédelem háza), s a helyi irodalmi fórumhoz, a FORRÁS-hoz is — a művészi törekvések illeszkedése folytán — kapcsolódjék. Kátainak szerepe van a Bács-Kiskun megyei Tanács és a Katona József Múzeum közös rendezésében évente sorrakerülő (most két éven át elmaradt) „Népművészet szellemében” címet viselő pályázat és kiállítás szervezésében éppúgy, mint a nyári Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Symphosion létrejöttében. Ez utóbbinak több éve telepvezetője annak ellenére, hogy személye körül egyéni és közösségi érdekek, képző- és építőművészeti felfogások zajos csatákban ütköznek. 82
