Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Kaposy Miklós: Umbulda I. (riportszatíra)
tatni pénzt. Akinek nincs pénze, az nem kap építőanyagot. És ilyen kisebb Tüzép- telepeken, ahol egy személy vezeti a telepet, ott általában az ilyen kisebb dolgokra nem adnak számlát, és az gyűlik, gyűlik, csinál egybe majd egy nagy számlát, és mikor jön egy kisiparos, nekiadja, fedezve van. — Általában a telepvezetőnek kell leadni a jattot, vagy az árukiadónak is? — Általában az árukiadónak, mert ő mondja meg, hogy mi van a raktárban. De a maszek azért úgy csinálja, hogy nem megy a számlázóhoz, hanem megy a raktárba, és egyből ott érdeklődi meg a dolgot, hogy van-e, vagy nincs. — Vajon ha az adóhivatal csak azokat a számlákat fogadná el, amiken dátum, helység és név szerepel, tehát hogy én Szarvason vettem 500 téglát március 8-án? Ha csak így fogadná el hitelt érdemlően a számlát, akkor megelőzhetők volnának az ilyen umbuldák? — Nem így kellene azt. Úgy kellene, hogy a kisiparosnak van pénztárkönyve. Abba neki vezetni kell, hogy ilyen f ilyen munkát végeztem, ennyi és ennyi pénzért. Ezt tudják a tanács szakemberei, .eg a KIOSZ szakemberei, hogy mennyi az ahhoz járó anyag, és hogy mi az az anyag. Akkor tudnák megelőzni. De olyan számlát is elfogad a tanács, amin az van, hogy építőanyag. Most találja ki, hogy mi volt az? — Hát akkor nem egészen rosszul gondolom, hogyha volna dátum, és bélyegző, és helységnév azon a számlán, akkor nehezebben lehetne umbuldálni. — Igen. Igen, jól gondolja, de elfogadják visszamenőleg. Tehát vehetett ő anyagot az év elején is. És az év végén használja fel. Először is hadd kérdezzek én most vissza. Hogy tudja-e, mi az a maszek-maszek? — Nem én. — A maszek-maszek az, amikor a maszek elmegy maszekolni. Amiről nem ad számlát. Az anyagot megveszi a vállalat. Ahol dolgozunk. És ami marad anyag, azt elhozzuk onnan és maszekban fölhasználjuk. Ahol nem kell számlát adni. Abszolút ingyen. Az összes bevétel ingyen van. Gondolom, érthető. — Érthető. Az állami cég anyagát a maszek elviszi ajándékba. — Az anyagot a vállalat veszi meg. Annyit vetetek ugye a naivokkal, mert nem értenek hozzá, amennyit akarok. Vetetek 5000 téglát és abból csak 4000-et használok fel. És akkor 1000 tégla nekem ingyen van. Ez az abszolút maszekmeló. Mert az a műszaki ember, aki ott a vállalatnál átveszi a munkát, nem ért hozzá. — Tulajdonképpen számítani lehet arra, hogy az, aki a vállalatnál elszámoltatja a kisiparost, az nem ért ahhoz, hogy e munkához mennyi anyag kell? — Az én konkrét esetemben egyetlen egyszer fordult elő, hogy megnézték a kisipari egységárgyűjteményt, mielőtt kifizették a számlát. Utólag reklamáció nincs. — Örült a vállalat, hogy talált egy embert, aki megcsinálta. — Az köztudott dolog, hogy nem engedik a kisiparost, hogy nagy órabérrel vegyen föl munkást. Mert 15—16 forint a maximum, amivel felveheti. De ő 30-at is ad. Tehát tulajdonképpen rá van kényszerítve a csalásokra. — Hogy hozza be azt az óránkénti 15 forintot? — Nem ad számlát, és így szép kis összegeket össze lehet szedni. Az építőiparban pancserokat is lehet bőven találni. — Miről ismerni meg a pancsert? — Aki eleve már úgy jön, hogy meg kell csinálni mester úr, mert sürgős, az a pénzét sem kíméli. Nagyon sok olyan helyen jártam, ahol a pincében úszómedencét 42
