Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - MŰVÉSZET - Hatvani Dániel: Korbács és bizalom (Hegyi Füstös László karikatúráiról)
MŰVÉSZET KORBÁCS ÉS BIZALOM HEGYI FÜSTÖS LÁSZLÓ KARIKATÚRÁI — a szó eredeti jelentésére rácáfolva — nem gúnyrajzok, sokkal inkább grafikai eszközökkel fogalmazott glosszák. Felületes pillantásra talán csak ötleteknek tűnnek, ám a még hevenyészett módon odavetett vonalakban is ott feszül a világról való gondolkodás és gondolkodtatás izgalma, nyugtalansága. Legsikerültebb megvalósulásaikban ezek a rajzok epigrammatikus tömörsé- gűek, s a mintegy meghosszabbításként hozzájuk kapcsolható képzettársítások a filozófia tágas, széljárta mezőinek irányába mutatnak. Konkrét történelmi szituációkba — társadalmilag determinált jelenbe — ágyazott általános emberi tartalmakat hordoznak Hegyi Füstös rajzai. Nyugtalanítóak e karikatúrák, egyszerűen azon felismerésnél fogva, hogy az ember a társadalmi viszonyoknak nemcsak alakítója, de egyúttal szenvedő alanya is. s ez korunkban sincs másként. E kettős szerepkörben az ember többnyire a teremtésnek nem csodálni való, de esendő, gyarló lénye; megérdemli hát az ostort. Sőt, a korbácsot is — ám nem a bizalom megvonását. Hegyi Füstös karikatúrái a humánum eszméjével áthatottak; legnagyobb elkeseredettségében sem mond le a jobbik, nemesebbik énünkben rejlő értékekről, azok kibontásáról és kibontakoztatásáról. A Kecskeméten élő fiatal művész eddig már több kiállításon szerepelt, s keltett figyelmet rajzaival, melyek nem annyira a széplelkek meddő gyönyörködtetését, hanem a „homo politicus” folytonos újjászületését szolgálják. NAGYFŐNÖK
