Forrás, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - MŰHELY - Szacsvay Éva: A karácsonyi bábjáték vándorútja Nyugatról Keletre
A székeket a szalonban félkörbe állították, úgy, hogy a szárnyas ajtón keresztül láthatóvá váljék a szomszédos ebédlőben felállított bábszínpad. Ezenekiers kőművesmester Krowodrzy faluból érkezett csoportjával és a ,,szopka”-val. A felnőttek ügyesen csempészték be a csoportot a házba, hogy a gyermekek ne vehessék észre. Leoltották a lámpákat, körbeültették a gyerekeket, azután lassan kinyílt a szárnyas ajtó, melynek nyílását teljesen betöltötte a kivilágított tarka, bronz-ezüst ragyogású betlehem. Aranykupolája és bronz-ezüst papírral beragasztott tornyai alatt a kis színpadon megjelentek a bábok. A játék a betlehem mögött elhelyezkedő és guggoló hat betlehemező énekével kezdődött, melyben felszólították a hallgatóságot a csendes figyelemre és az adakozásra. Ezután a függöny szétment. A színen az angyalok és az álmukból felébresztett pásztorok látszottak, kezükben kisborjú, kiskecske — ezeket viszik ajándékba az Úrnak. Juda nem akar hinni az angyalok hívó szavának, mire ütlegelni kezdik őt a pásztorok, s a nagy riadalomra megjelenik egy kövér rendőr, aki rögtön rendet teremt. A nézők jól mulatnak ezen a jeleneten. Ezután megjelenik a lengyel nemes a színen, aki eladta lelkét az ördögnek. Őt követik a krakkói viseletbe öltözött legények, akik táncolnak, őket követi egy ulánus és egy légionista, akik együtt forognak. E felvonulás szentimentális befejezéseképpen megjelenik két gorál legény és egy szemrevaló tátrai leány, akinek választania kell a két legény közül, de elhalasztja a választást s bejelenti, hogy megvárja, míg egy kedvére való legényt nem talál. A két gorál szegénységét okolja a kudarcért és elvonulnak a színről. Ezután szünet következett majd a második rész. A színen egy trónterem volt látható s a trónon Heródes, piros palástban fején arany koronával. Atirannus rémisztő hangon bemutatkozott, s nagy riadalmat keltett ezzel a nézők között, ugyanis megígérte, hogy meg fogja gyilkolni a fiúgyermeket. Ekkor lépett a színre a csontváz halál, kaszával a kezében. Rövid mondókájábán vádolta Heródest, majd a kaszával lecsapta a fejét. Ekkor megjelent egy vörös ördög, kezében villás ággal, azzal felkapta Heródest és a pokolba vitte. Juda megjelenik és táncol, örül Heródes halálának. Ezután vidám jelenet következett egy vajköpülő boszorkány, egy ördög és egy krakkói suhanc között. A jelenet végén megjelenik a gyerekek kedvence, az énekes koldus és csengős erszényébe gyűjti az adományokat. Végül karácsonyi énekek éneklése közben felszedelőzködnek és elhagyják a házat.” Ebből a részletes visszaemlékezésből képet kapunk arról, hogyan töltötte Krakkó polgársága a karácsonyt a 19. század második felétől a húszas évekig. Meglehetősen korán, már a 19. században, a Krakkó környéki falvak lakói körében is elterjedt a karácsonyi bábozás szokása. Ugyancsak hamar jutott el Varsóba és környékére; a romantika kedvezett a népköltészetnek, népi drámának s a lengyel írók és költők felfedezték és felkarolták régi népi játékukat, a ,,szopka”-t. Új tartalommal megtöltve az igényesebb, irodalmi ízlésű közönség számára is élvezhető drámává változtatták. Ez a bábjáték a felvonuló, nagyszámú zsánerfigurával és a szájukba adott kurta tréfákkal nagyon alkalmas volt politikai aktualitások megfogalmazására, a visszásságok kicsúfolására, ezért Krakkóban és Varsóban az irodalmi kávéházakban nagy sikert arattak. A ,,szopka”-készítés Krakkóban napjainkig kedvelt foglalkozás. Hogy az idő múlásával ne vesszen feledésbe, a krakkói Néprajzi Múzeum minden évben betlehemkészítő versenyt és kiállítást rendez, s a legszebb darabokat megőrzi. Hasonlóan nagy múltja van az ukrán és orosz területeken elterjedt betlehemezésnek, a ,,batlejka”-nak vagy ,,vertyep”-nek. A játékot a szovjet néprajzkutatók lengyel területekről származtatják, ezt igazolja a bábok nyeles szerkezete és a fontosabb szereplők. Eredetileg ezekben is a karácsonyi történet képezte a játék középpontját, de lassan a különböző világi jelenetek és szereplők túlnőtték azt, színpadra állítva az orosz élet jellegzetes alakjait, annak valóságát. A bibliai történetek közül (pásztorok jelenete, szálláskeresés, Heródes története) itt is a Heródes-történet maradt a középpontban, 71
