Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 9. szám - Szeptemberi beszélgetés: Utolsó esély a vers. Pintér Lajos válaszol Görömbei András kérdéseire

Hadd mondjak műveket, alkotókat végre. Az indulás időszakából különösen szeretem Szenteleky Kornél impresszionista regényét, az Isola Bellát; és az ő elméleti írásait. Jelentős a Szenteleky-örökséget továbbalakító Szirmai Károly életműve is. Különleges egyénisége a két világháború közötti időszaknak, a Kalangya műhelyének az européer Kázmér Ernő. Az Európa-közi közlekedés hídjait ácsolta minden írásával és ambíciójával. Az antifasiszta időszak klasszikus értékű műve Debreczeni József Hideg krematórium című regénye, auschwitzi naplója. Antifasiszta irodalmunk legjava közé ideje lenne besorolni. A naplót formálja szépirodalmi műfajjá Sinkó Ervin két különös regénye is, az Optimisták és az Egy regény regénye. Ezek megjelentetése már az 50-es, 60-as évekre esik, tehát időben közelítünk napjainkhoz.

Korszakunk irodalomtudományának kivételes, nagy alakja Bori Imre. Intézetek munkáját végzi egymaga. A Symposion-nemzedékből, a programokat esztétikai értelemben meghaladó alkotók közül a költő Tolnai Ottót és Domonkos Istvánt mondanám, az ő említésük nélkül nem szabadna foglalkozni Tandori Dezsővel sem, egyáltalán újabb költészetünkkel sem. A prózaírók közül Gion Nándort és Végei Lászlót említeném. Gion legjelesebb prózaíróink egyike. Az esszéírók, publicisták, közírók közül — mert ez a nemzedék fontos műfajként kezelte az esszét és a közgondokról való írást —: Bosnyák Istvánt. Figyelmünkre érdemes, ahogy az etika tudományának rendszerét, az etikusság, moralitás mozzanatait kifejti és képviseli írásaiban.

Mór a Fehéringes folyók Milos Crnjanskinak ajánlott szép versében megfogalmaztad a tágabb kapcsolódás szükségességét. Azóta többször írtál a jugoszláv irodalomról. Mi ennek a vonzásnak a mélyebb értelme? Mit jelent neked európaiságod?

Segítségül hívom Veres Péter gondolatát, hogy a legrövidebb úton, a legcélszerűbben eljussak oda, ahová minden válaszunk halad: ,,A családtól, szülőktől, testvérektől, élettársunktól, gyermekeinktől nem lehet átugrani az emberiséghez. Ezt megtehette — persze az is csak elméletben — egy római császár, egy vagy több Marcus Aurelius, de még egy Habsburg József vagy bármelyik művelt diktátor is, aki a hatalom és a nép konfliktusát így próbálta megkerülni, de nem teheti meg a szocialista, aki a minden ember felszabadításáért harcol. Az internacionalizmus nem azt kívánja tőlünk, hogy lemondjunk a saját népünk életjogáról, hanem azt, hogy ismerjük el, becsüljük és tiszteljük a más népekét is. Minden népét!"

Végezetül: Gyökér, törzs, korona című írásodból idézem vallomásod: „Hiszem ugyanis, szemben azokkal, akik bármi nemzedék létezését tagadják, hogy az irodalom története nemzedékek egymásutánjának története.” Máshelyütt azt írod, hogy a nemzedék „lényegében értékteremtés kérdése". Azt is többször leírtad, hogy a Tengerlátó és a Ma- dárúton antológiákban megmutatkozik nemzedéked hadrendje. Miben látod hát azt az értéket, amely nemzedékteremtő erőnek minősíthető a te generációidban?

Németh Lászlót fölkérték az 1960-as évek közepén, hogy egy Hódmezővásárhelyen fölállítandó Kultúrák Kútjára fogalmazza meg összefoglalón téziseit. Pontokba szedte üzenetét, a 15. pont így hangzik: „Az ifjúságnak joga, hogy az életet igényei és eszméi szerint újrafogalmazza. A halál ott kezdődik, ahol erről a jogáról, tudatlanságból vagy a könnyebbet keresve, lemond.” Ez, a Németh László által fogalmazott jog és a kötelezettségnek való megfelelés teremthet nemzedéket.

Az irodalomtörténetben lehetnek periódusok, de ahhoz még nem kell nemzedék. A nemzedék több, mint az irodalomtörténet relatív időszámítása. Korosztály is csak a katonaságnál van, sorozáskor. A nemzedék több, mint a korosztályozás katonás szabályossága. A nemzedék: egy korosztály igénybejelentése és igényei által való érték- teremtése, munkálkodása.

32