Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 9. szám - Szeptemberi beszélgetés: Utolsó esély a vers. Pintér Lajos válaszol Görömbei András kérdéseire
Amennyiben az Ady-i „szabadielkűséget”, áradó és ha akarom szertelen fiatalság-hitet igyekszik megőrizni és szétsugározni. De ez a megküzdés az ember életében már nem az illusztráció lehetőségével kecsegtet, hanem ütközéseket és erkölcsi megütközéseket hoz. Eltemeti az első közeli hozzátartozóját is az ember, és eltemeti az örökkévalóságba vetett gyermeki hitet. Nincs ilyen című versem, hogy Európai diákdal, de fölépíthető ezen a gondolatsoron a cím üzenete. Ha nem hallgathatunk az örökkévalóság szavára sem, ha talán hitünkben is megcsúfoltattunk, ha már nem hallgatunk anyánk szavára se, egyetlen mérvadó tanárunk szavára sem, ha az ember teljesen visszahátrált már önmagába —, csak visszaindul a világba hirtelen. De hova vissza? S erre a kérdésre válaszoltam én úgy: Európába. Mégpedig daloló mégis-hittel a diák Európába. Mert Európa, ha megszemélyesítjük, nem öreghölgy tán, nem vén, mint Roger Martin du Gard mondotta róla, hanem talán ifjú, legalábbis ifjúhodó. Verseidben és nyilatkozataidban gyakran találkozunk a szomszédos országok magyar íróinak — Sütő András, Farkas Árpád, Tolnai Ottó, Gion Nándor, Szilágyi Domokos és mások — nevével. Mit jelent a szomszédos országok magyarsága számodra? Nem lenne ez nehezen megközelíthető, ha összefüggéseiben és a kelet-európai nemzetek születésének folyamatában vizsgálnánk a kérdést. A nemzetszületés két típusával számoljunk, s e két típus sok mindenre fényt derít majd. Az első esetben a forradalom katonái — mondja az okfejtés — a nemzetet és a hazát védik (a kettő azonos), másként úgy is mondhatnánk: a nemzet és az állam laboratóriumi módon azonos. A másik: egy népnek történelmi folyamatában vizsgálva nem volt egységes állama, sok kis állam létezett, meg egy-két nagyobb, azok mind soknemzetiségú'ek voltak. És éltek nemzetiségek az anyaállam keretén kívül is. Ha meg is lesz majd az óhajtott állam — mondja a program —, akkor sem kizárólag egynemzetiségű polgárok fogják benépesíteni. Élnek majd ott idegenek, másfelől óhatatlanul sokan kívül rekednek határain, pedig azok is a nemzethez tartoznak. Az első modell, azt hiszem, alig létezik valóságunkban, szinte laboratóriumi állapot. A világ országait nemzeti, nemzetiségi, politikai, vallási, szociális sokszínűség jellemzi. Egy-egy országon belül is nagyon színes a kép. Iránról azt hittük, hogy a szociális haladásért küzdő nép és a feudálkapitalista császár ellentétét víja. S mennyivel bonyolultabb — mostanra látjuk — a képlet. Ideje lenne, hogy az első modell laboratóriumából kilépjünk a második modell realitásába. Az én családom katolikus család volt. És éveken keresztül azt kellett hinnem, hogy csak egyetlen templom létezik, a katolikus, egyetlen vallás, egyetlen elgondolása a hitnek. Pedig eredendően ki kell alakuljon bennünk a színek skálájának látása, a más elképzelés iránt a türelem és tisztelet. Minden iskolás gyereknek ilyen eredendő természetességgel kellene tudnia, hogy Magyarországon élnek például szlovákok, Mátraszentimrén járva értse, miért hall szlovák szót, s ezzel párhuzamosan kellene tudnia, hogy Romániában élnek magyarok, Székelyudvarhelyen járva értse, miért hall magyar szót. Ne legyen abban a hitben, hogy csak egyetlen templom van! S éljen akár kisebbségben, akár többségben az ember: ez emberi joga. Nem olvasztótégely a Föld! Németh László „négy magyar világról” beszél 1933-ban, a Tanú lapalapítási tervében. Azt szeretné, ha folyóirata mind a négy magyar világé lenne egyszerre. Azontúl, hogy a négy magyar világé, a szomszéd népeké is. Illyés képletesen azt mondja: a magyar irodalom ötágú síp. A valóság az, hogy a magyar irodalom legalább hatágú síp. A magyarországi, kárpátukrajnai, csehszlovákiai, jugoszláviai, romániai és nyugati magyarság kultúrájának irodalmának hangzásával ha mind-mind számolunk, ilyen realitás közepette elképzelhetetlen, hogy ne gondolkodjunk egyetemes magyar kultúrában és egyetemes magyar irodalomban is. Én magam megszoktam azt, hogy egyetemes magyar 30
