Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 8. szám - KRÓNIKA - Katona Imre: Néprajzi útikalauz (VIII. Felföldi magyar népművészet és népszokások)
róluk egy nagy monográfia, amely prózában és dalban elmondott visszaemlékezéseiket tartalmazza. E gazdag dalhagyományból az derül ki, hogy a summások még megtartották azokat a falusi közösségeket, melyek a közös dalolást éltették. Bármilyen panaszos vagy éppen átkozódó legyen is e szegény emberek dalkincse, a munkásdalok tudatosságát mégsem érik el, ez utóbbiakat főként Ózd—Salgótarján és Diósgyőr dolgozói közvetítették, valamint az említett vidékek bányászai, és legutóbb kerültek összegyűjtésre, főként Nemesik Pál szorgos munkája említhető. Kodály Zoltán és tanítványai is meglátogatták vidékünket, munkájuk eredménye néhány országszerte ismertté vált, klasszikus népdal (— Felszántom a császár udvarát,..; — Kossuth Lajos táborában két szál majoránna...); korábbról ismert e Kassát emlegető régi katonadal is: — Már minálunk verbuválnak kötéllel ... Somogyhoz és a Bakonyhoz hasonlóan itt a kondásnóták a legnépszerűbbek és a legszebbek is (— Felment a kondás a fára ...); legutóbb olyan párbeszédes juhászdal került elő Gömörből, melyben a bárányok sírnak-rínak, az anya és a kos pedig méltatlankodik a rossz bánásmód miatt! A Felföldön a legutóbbi időkig kedveltek voltak a régies szövegű és dallamú népdalok (— Ködellik a Mátra, eső akar lenni...; — Zöld erdőben lakom ...; — Hallottad-e hírét?...; — Lóra, csikós, lóra!... — Hajnallik, haj- nallik... stb.) Az egész területen sokáig tartotta magát a pentatónia, gyakran még az újabb dalokat is „visszaénekelték” ebbe a régiesebb stílusba. A felföldi siratóénekek egyik jellemzője a szokásos helyett mintegy felényi dallam. Itt maradt fenn — a pásztorok kezén — legtovább a duda; nemcsak mulattak mellette, hanem ünnepélyes felvonulásokon is megszólaltatták. A gyermekek pedig megőrizték a furulya, ill. a fűzfasíp süvöltő nevét, ez az egyik legrégibb hangszerelnevezés. Régiesek a leányok körtáncai, a szertartásos lakodalmi táncok; a régi és nemzetközi jellegű fegyvertáncok itt átalakultak, ez motivikai gazdagodást jelentett. Utóbb elterjedt a katonás verbunk és a magyar csárdás. (folytatjuk) 96
