Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 3. szám - Kiss Anna: Kuporgó (verses mesejáték)
KISS ANNA Kiderül, Borza, ki itt az úr, KUPORGÓ* a gazda, a világ gazdája ...! Rád kényszeríti ne félj csak a rókabundát! (Szélzúgás. A színen csak egy kopár bokor. Futva a színre Kuporgó, fején csörgős sipka, kezében mókusketrec.) Megkergetnek a saját kopóid a rókabunda miatt, úgy, ahogy most KUPORGÓ: engem ...! Kopókirály-Borza!!! Cinnia...! (Körbekémlel.) Mondtam én valaha Cinnia!!!!!!! ellent neked?! (Be, a bokor mögé!) A kopó istenüket!!! Soha nem mondtam! Etettél, Változz át ruháztál, falevéllé, itt a szép változz át csörgős sipkám ...(!) széllé, mit akarhattam akármivé, a szemük elé ne kerülj, szándékuk elé ne kerülj...(!) ha csak nekem kell végigcsinálni, minden könnyebb! Minden könnyebb. (A mókusnak.) még?...! A gazdáig feltolni magamat...?! Addig pofátlanodni, hogy ellenedre szóljak: nem élet, ahogy élsz ...?! De azt, igenis, mondtam: ,,Ki megöli a madarat, annak attól még Mi van?! nem nő ki a szárnya!” Hajtod a kereket?! • Mire te? Aztán, hová...?! (Felnéz az égre.) ,,Latrinába kell fojtani az ilyet, hogy a többi is Egy pofa bor. megtanulja, nem addig a’!!!” az elkelne most. Kemény beszéd. (Erősödik a szél.) De tűnhet ostobának is. Készül a hideg, látszik a holdon. (Gúnyosan.) Pár nap, Jaj, pedig és csattogni fog de szépen megvoltunk a kopók körme, együtt...! ha Borza Az Én Népes Családom, kiengedi őket. szoktad volt * A Katona József drámapályázaton díjazott munka. (Kecskemét, 1978.) 5
