Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 2. szám - VALÓ VILÁG - Oláh Andor: „Tudós ember” vagy „tudatlan kuruzsló”?
savanyú, megint édes. Ez jobban árt, ha ezt italba veszi az egyén: például sós hús uborkával, utána édes málna ital, megint valami keverés, kész a kólika.” Harmadik forma: undorral elfogyasztott étel, falat. Leggyakrabban kövér disznóhús falattól. Negyedik forma: romlott étel. Ötödik: túltápláltság, egyoldalú táplálkozás, túl savas, vagy túl lúgos étrend. Minden gyakorló orvos igazat kell adjon neki, a magyar konyha, a túltápláltság, mint népbetegség ismeretében. Tudva, hogy idősebb korban legalább minden második ember idült székrekedésben szenved. Nyilván megütközünk azonban azon — habár komoly táplálkozástudományi kutatások ilyen irányba mutatnak — hogy a rákot is „húsmérgezés”-nek tartja. „A rákképződés szerintem nem más mint, hús-mérgezés, vagyis hústól való mérgezés, azért a kezelést erősen ezen irányúnak adom ... Nagyobb húsevő vidéken több rákos eset fordul elő.” Szerinte a délvidéken sok a rákbeteg, hús és halmérgezéstől. A májműködéssel függ össze. Argentínában pl. reggel, délben, este húst, húslevest esznek (sok a marha), elromlik a gyomruk stb. Megütközés, merev elutasítás helyett — hiszen ez arcul cspaása az onkológiai kutatásoknak! gondoljuk — Wangensteen kijelentésére gondoljunk: A kutató elméjének a legjobb előkészítés az, ha megőrzi gyermeki kíváncsiságát. Szabadnak kell lennie, nem szabad előítéletekhez ragaszkodnia. Meg kell látnia az újat még akkor is, ha azok a régi elméletekkel homlokegyenest ellenkeznek is.10 A régi elméletek itt a sokszor dogmává merevedett orvosi gondolatformákat jelentik, melyeket időnként, vagy még inkább folyamatosan, állandóan nem árt konfrontálni archaikus, máig fennmaradt ősi gondolatokkal, a népi orvoslás elméletével és gyakorlatával. De nemcsak ősi, hagyományos ismeretek ezek. Mészáros Ferenc sem csupán hagyományos, ősi ismeretek alapján működött, hanem — beszélgetések, cikkek, könyvek olvasása révén — újabb orvosi ismeretekkel is rendelkezett, egyfajta szintézist alkotott a kettőből. Mint a népi orvoslás, ő is jelentősnek tartotta a betegségek keletkezése szempontjából a vér megromlását, a rossz nedveket (humorális patológiai felfogás), de savakról és lúgokról is beszél, túl a népi orvosláson. Kitűnő intellektusé, gondolkodó ember volt, aki gondolkozás közben megőrizte a józan ész határait, amit sajnos nem mindig mondhatunk el tudósokról. Meg kell elégednünk ennyivel, mutatóba, ismeretanyagából és gyógyító tettrendszeréből. (Az „ijedés”-nek, a szorongásnak és a „kihűlés”-nek is nagy szerepet tulajdonított a betegségek keletkezésében, ugyancsak a dolgozó ember mindennapi életének, munkakörülményeinek ismeretében. Nemcsak kiropratikát, hanem — Varró Béla által is elismert szakértelemmel — gyógyfű-gyógyászatot és sokféle természetes gyógymód eljárást is alkalmazott.) Megintcsak azt kell mondanunk, hogy gyógyító sikereinek végső titka nem ismeretanyagában és nem gyógyító aktusaiban rejlik, hanem abban, ami mindezt ihlette! Három alapelv inspirálta orvosló tevékenységét, és ezeket az ösztönző alapelveket a modern orvosi pszichológia egyértelműen jóvá kell hagyja. Az orvos személyiségének elemzésével foglalkozó egy-két évtizedes, új tudomány, a deontológia szerint is éppen ezek a felsorolandó személyiségvonások azok, melyek az igazi jó orvos jellemzői. Első ösztönző erő: bátran, önérték-tudatosan, a siker biztonságával gyógyít, mégis megőrizve szerénységét. „Annak kell tudatában lenni, hogy amit adok neki, attól meggyógyul.” (Hangsúlyozzuk, hogy mégsem csak szuggesztív egyénisége és szavaj hatnak gyógyítóan, hatékony, értékes gyógyszereket és gyógymódokat alkalmazott.) És éppen ez a biztonságérzet hiányzik a ma orvosából: szkepszis, reménytelenség jellemzi korunk emberiségét, tehát orvosát is. Legfeljebb mély megalapozottságot nélkülöző díszletről, ál-fölényről van szó, szakmai álarcról, hatalmaskodásról. Bátran gyógyít: 68
