Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 2. szám - Virágh József: Katona, Hamlet Orgoványon, Boszorkány mondja, Gázolsz gondban, Jön a bánat (versek)
GÁZOLSZ GONDBAN gázolsz gondban sárban velem karomba úgy szorítlak homlokomon érted tövig feketedik a csillag ne sírj ne nézz rám szomorún ne takard be a melled verőér nyakas nyakamon elpattan úgy szeretlek s nem mondom lásd csak hallgatok és elborulva nézlek életed fölé nem hajol szememnél ég sötétebb JÖN A BÁNAT zúgatják a szelek a nyárfát az ágak egymást karmolásszák dér jön a szél jön jön a bánat tördeli dió-koponyámat — mikor az ember olyan árva kínjában üt az egyszem párra minden rosszat azon torolva aki semmit sem tehet róla mert nem akarlak én bántani de le kell az égből rántani a szerelmet is — bár csillagi — harcolni meg kell tanítani sebet a szívig tudjon adni bele lehessen egyszer halni
/
