Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Székelyhidi Ágoston: Rudak versengése (Vagy: mitől korszerű a sport!)

másfél órával elhalasztották, mivel a pálya csúszós és vizes volt, s a látási viszonyok a köd miatt kedvezőtlenek voltak . . . Hunt vezette a mezőnyt, bár ekkor a már felszáradt pályán fokozatosan lassított. .. attól félt, hogy a kerékabroncsok a súrlódástól meggyulladnak. Mindezt jelezte szerelőinek, s közben ketten is megelőzték, majd két körrel később kocsijának kereke defektet kapott, és kiállt.” Továbbá: „Nagy biztonsági intézkedések közepette rendezték meg Buenos Airesben a Formula-1 autók idei első világbajnoki futamát... A rajt után az ír Watson vette át a vezetést, mögötte volt az angol Hunt, a tavalyi világbajnok, és az osztrák Lauda, a két év előtti vb-győztes . .. Később Hunt kiállt a sorból, miután gépkocsija megcsúszott és sérülést szenvedett; ő azonban megúszta ... A 25. körben Lauda géphiba miatt ugyancsak feladta, és többen is hasonló sorsra jutottak.”

És még tovább: „Le Mansban, a híres 24 órás tartós megbízhatósági verseny a tartós motortörések jegyében zajlott le. Szombat este a Renault új Alpine-Turbo versenyautói vezettek, a 300 ezres közönség ujjongott, mert a rivális nyugatnémet Porsche kocsik 34 perccel elmaradtak ... Az éjszaka folyamán azonban a helyzet megváltozott. A Porsche legyőzte a Renault Turbókat. A Renault kocsik sorra elromlottak: az egyik kigyulladt, a másik füstölögve állt ki a pályáról, a harmadik tengelytörést szenvedett. A Porsche, amely tizenkilencedszer vett részt a 24 órás versenyben, így, akárcsak tavaly, az idén is elhódította a Le Mans Kupát... A versenyen 55 kocsi indult el, 21 érkezett célba; a többi feladta.”

Sehol akár egyetlen utalás sincs az emberre. A sportolóra, aki állítólag jött, versenyzett és győzött. Mindent a gépek, vagy a jó gépek, vagy a rossz gépek döntöttek el. És a hetvenezer, a kétszázezer, a háromszázezer néző öröme, bánata, biztatása, haragja is hol a Renault, hol a Porsche gépkocsikat kísérte. Vesztes és győztes a gép, a gépkocsi volt tehát. Ebben állt a tét is. Vagy az egyik, vagy a másik gép elsőségében.

Már az a reneszánsz tragédiák vérfürdőjét idézte, hogy az istenné emelt gép egyszeregyszer elpusztította nemcsak szolgáit, hanem hódolóit is. „Nemegyszer végződtek súlyos tragédiával a gyorsasági autóversenyek, amelyek sokszor rendkívül veszélyes pályákon zajlanak. Most is ez történt a világbajnokság ... negyedik futamában. A versenyzők már a próbafutamok előtt. . . tiltakoztak a veszélyes pálya miatt, de végül vasárnap csak a világbajnoki cím védője, a brazil Fittipaldi tagadta meg a rajtot. Többi huszonöt társa nem követte példáját. Közülük a nyugatnémet Stommelen kocsija a 25. körben, egy kanyarnál áttörte a biztonsági korlátot. A közönség soraiba rohanó lángoló autó négy ember halálát és kilenc súlyos sérülését okozta.” Mi történt? Egy másik versenyző így beszélte el a szörnyű pillanatot: „Stommelen kocsija stabi- lizátorának hibája miatt rohant a nézők közé. Nekem óriási szerencsém volt, mert autóm a palánkon átrepült a másik oldalra, s utána visszanyertem uralmam a volán fölött.”

Foglaljuk össze ismét a tényezőket! Gép. Pálya. Időjárás. Szerencse. Bátorság. Hozzáértés. Még a sorrend is szinte gúnyosan, lekicsinylőén jelöli ki az ember, főleg a gondolkozva cselekvő ember helyét. Az eredmény meg egyenesen tagadja azt, ami a sport célja és igazolása volna, az emberi képességek hasznos, derűs, építő és szépítő kibontakoztatását.

Lélek vagy test

Mind a csodát művelő banánrúd, mind a verhetetlen Porsche gépkocsi abszolút győztesként aratott babért. Legruganyosabbként, legmegbízhatóbbként. Előtte természetesen éppen ilyen abszolút győztesnek számított az üvegrost-rúd vagy az Alfa Romeo gépkocsi. Két-három év múlva meg másfajta ugrórudakat és másfajta gépko62