Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 11. szám - Goór Imre: A gleccserek a gleccserek (vers)
GOÓR IMRE A GLECCSEREK A GLECCSEREK Miért a dikció a prédikáció barnákról kékekről feketékről vörösekről zöldekről okkerekről hová fut-rugdal a szív bú-tuppja gyorsuló ütemben — Ki fogja fel a hófehér palástot az égi ívnek fátylaként ki morzsol fehér és vak fűzért mint ő köveket zendülőket gyémántul koccanókat falvakat eltemetőket temetetleneket szemfedőket völgyek teknőjét ki vájja jégvésővel harsogó súlyokkal tarajokkal rapszódikus közökben verdeső csapással bölcsőmedert teremtve útnak folyamoknak A gleccserek a gleccserek viszik Columbián át barlanglakok bölényeit íjjaknak feszülésit indiánszemeket lengő lélekvesztőt bivalyok búgó hangját elkeverik a helipkoter s az aeroplánok böfögéseit Rolls Roysok Grand Prix-s Pontiacok s négykerékhajtású Rangechargerek huszadik századi szuszogásával törpe lovak sörényét hordják kövek gyémántják gyúrják recsegő felhangokkal a gleccserek miért Mammutfenyők és vetődések lökdösött f iai párás parton hová a Bow jég- s hó táplálta meglátni-tudni-megfürödni édes vizei kicsapnak vagyunk a kék iszapban olvasunk embert aranyat orosztövist és foszfort s fölemeljük vizekre föl kígyózó útjainkat ívekről nézünk alá száguldásainkra termékeinkre szerelmeinkre barmainkra
