Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 10. szám - MŰHELY - Romsics Ignác: Az „őszirózsás” forradalom a Duna-Tisza közén
zionista szociáldemokratizmussal és a keresztényszocializmussal egyaránt érintkező eszmerendszer jegyében írt és tanított. A progresszió mellett a világháború végére kötelezte el magát egyértelműen. 1919. januárjában Buday abban állapodott meg Rákosival, hogy kommunista hatalomátvétel esetén vezető szerepet vállal a városban. A térség egyetlen olyan települése, ahol a Kommunista Pártnak legálisan működő szervezete alakult, Kiskunhalas volt. A pártalakulás időpontja: 1919. február 3.; a szervezet titkára Hódi Géza lett. A Szovjet-Oroszországból hazatért hadifoglyok mellett néhány ipari munkás és földmunkás lépett a párt soraiba. Pontos számukat nem ismerjük, a rendőrkapitány „5—6 fős” párttagságot említő utólagos jelentése valószínűleg lebecsülte a szervezet erejét és befolyását. Erre utal az, hogy az alig 8 ezer fő lakosságú Soltvadkerten is 42-en csatlakoztak az 5400 koronás végkielégítést követelő mozgalomhoz. Az azonban kétségtelen tény, hogy Duna—Tisza közén lassan haladt a pártépítés munkája. A forradalom továbbfejlesztésének bolsevista teóriája éppen ezért nem vált széleskörűen ismertté a térség ipari és agrármunkásságának körében, s ennek következtében számottevő tömegek sem sorakozhattak fel mögé. A Kommunista Párt szervezet bázisa mind a Szociáldemokrata Párt, mind a polgári pártok taglétszáma mellett eltörpült. * * * Duna—Tisza köze I9I9. januái—márciusi politikai viszonyainak összegzéseképpen megállapíthatjuk, hogy I. A polgári demokratikus forradalmat jobbról bíráló úri középbirtokosok, vezető beosztású közigazgatási tisztviselők, hivatásos és tartalékos katonatisztek,csendőrök és rendőrök, valamint a hozzájuk kötődő gazdagparasztok és városi polgárok csoportjai az aktív fellépésig, a nyílt ellenforradalmi akciókig nem jutottak el. Ennek legfontosabb oka tömegbázisuk csekélysége volt, amit viszont céljaik és programjuk miatt képtelenek voltak szélesíteni. 2. A polgári demokratikus átalakulás politikai bázisaként felfogható, társadalmi bázisukat és ebből következő programjukat tekintve egyaránt heterogén pártaiakulások közül a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei a mezővárosokban a legharcosabb, legmozgékonyabb és látszólag legerősebb hatalmi tényezővé nőtték ki magukat, s a falusias mezővárosok politikai életének is fontos tényezői voltak. Az ipari és agrármunkásság szociális elégedetlenségére támaszkodva eredményes harcot folytattak a köz- igazgatás átalakításáért. Harcukat a mezővárosokban teljes, a falusias mezővárosokban részleges siker koronázta. A szocialista forradalom gyors lehetőségét azonban elutasították, az ezzel a programmal jelentkező kommunistákat élesen bírálták. A szervezetlen vagy a polgári pártok által zömmel frissen szervezett középrétegek kisebb aktivitást mutattak, számuk azonban jóval felülmúlta a szociáldemokratákét. Alapvető érdekeik veszélyeztetése esetén csupán idő és helyzet kérdése lehetett, hogy egyes rétegeik hol és mennyiben válnak a szociáldemokrata ipari és agrármunkásság számban is jelentős aktív ellenlábasaivá, s egyúttal a polgáridemokrácia-ellenes jobboldal bázisává. 3. A baloldali szociáldemokraták szervezeti leválasztódása csak Kiskunhalason történt meg, a Kommunisták Magyarországi Pártjának csak itt alakult helyi szervezete. Az eddig feltárt források szerint tömegbefolyással rendelkező titkos kommunista sejtek is csak Kecskeméten működtek. Az ország gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak máris aktuális kommunista jellegű átalakítására tehát kevesen készültek. Ezért nem meglepő, hogy a Vix-jegyzék átadása után megalakult Forradalmi Kormányzótanács hatalomátvétele a térségben váratlanul hatott,s hogy a proletárdiktatúra itteni vezetői nehezebb körülmények között láttak hozzá a munkáshatalom megteremtéséhez, mint Budapest, az iparvidékek vagy az agrárszocialista eszméktől jobban áthatott parasztvidékek kommunistái. 72