Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 1. szám - MŰHELY - Orosz László: Ady és Katona

amit mond, és nem is olyan haszontalan.”13 A mondanivaló és a hang számos Ady-költeményével cseng össze, kurucos hangulatú versekkel, mint például a Négy-öt magyar összehajol:

Itt valahol, ott valahol Esett, szép, szomorú fejekkel Négy-öt magyar összehajol S kicsordul gúnyos fájdalmukból Egy ifjú-ősi könny, magyar könny:

Miért is?

Ady versei közül csak a Csillagos, vén csatalovakban található szövegszerű célzás a Bánk bánra. 1913- ban Grácban írta ezt Ady, s üzenetül küldte Nagy Endrének, hajdani váradi harcostársának. A költemény így kezdődik:

Seregtelen vezérek honába Ha üzenek, jaj, hazaüzenek S ez üzenet

Érjen utói még, mint az a sors,

Mely éppen nem volt bánkbáni óra S mégis összehozott bennünket Megbeszéletlen konspirációra Váradon.

Az ifjúkorra, a haladásért való közös harc kezdetére gondol itt vissza a költő, a királyné, a zsarnokság elleni fölkelésre emlékeztető elszánásra, konspirációra. A „bánkbáni óra” Földessy Gyula szerint célzás Bánk szavaira: „Hogy Bánk leüljön a setét szövetség gyász-asztalához, ahhoz, nem csekélyebb, mint bánki sértődés kívántatik.” A bánki sértődés személyes sérelem volt — magyarázza Földessy —, Adyt és társait azonban nem személyes ügy indította, ők a közösség jóvoltáért konspiráltak, ezért nem „bánkbáni óra” hozta össze őket.14 Azt hiszem, Földessy magyarázata téves. Az én értelmezésem szerint bánkbáni órán azonnali cselekvésre indító, az elégedetlenséget tettre való elszánássá érlelő órát kell értenünk. Bánknak nem egyetlen mondatára utalnék, hanem a szituációjára, amely szükségszerűen vezet a leszámoláshoz, a királyné megöléséhez. E szituáció hiányzott Ady korában, ezért nem volt bánbkáni az óra, amely konspirációra összehozta őket, és azért „várók”, ezért elfanyarodottak, ezért „seregtelen vezérek” a vers szerint a magyar progresszió hívei.

Adynak Katonát és a Bánk bánt érintő megnyilatkozásait ezzel ki is merítettük. Gyér számúak ezek, de nyomatékosak. Ha a Bánk bán egészét elemző vagy méltató írása nincs is Adynak, Tiborcot és az összeesküvőket felmutató cikkei, a bánkbáni órát említő költeménye arról tanúskodnak, hogy a dráma benne élt a tudatában. Művénél is inkább foglalkoztatta Adyt Katona sorsa. Mellőzöttségében, meg nem értettségében, elégedetlen magányában a saját sorsát is jelző elődjének érezhette. Élete tragédiájában arra láthatott múltbeli példát, amit a Magyar Ugaron, az áldatlan magyar viszonyok között tönkre- menő tehetségekről: a Hortobágy poétájáról, a kipányvázott lelkekről, a magyar Messiásokról annyi versében megénekelt.15J

Jegyzetek

1 ,,A költői nyelv és Csokonai”. Nyugat1910. okt. 16.— Ady Endre Publicisztikai írásai. I—III. Bp. 1977, Szépirodalmi Kiadó (A továbbiakban: Publ.) III. 307.

2 A Bánk bán berlini bukása. Nyugat 1911.1060—1062. — Idézi: Németh Antal: Bánk bán száz éve színpadon. Bp. 1935.173.

3 Ady Endre Összes novellái. Bp. 1961. 815.

4 A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése i—II. — Az 5. kiadást láttam: Bp. 1889. Katonáról.: II. 28—32.

5 Bánk bán. Debreceni Hírlap 1899. jan. 2. — Ady Endre Összes prózai művei. Bp. Akadémiai Kiadó, 1955. — (A továbbiakban: ÖP). I. 61.

6 Péntek esti levél. Magyar Közélet 1905. ápr. 16. — ÖP VI. 130—131.

7 Drámaírók. Debreceni Hírlap 1899. ápr. 13. — ÖP I. 117—118.

8 Budapesti Napló 1905. okt. 19. — ÖP VII. 27.

9 Fekete vizeken. Budapesti Napló 1907. aug. 2. — ÖP Vili. 289—291.

10 Nyugat 1908. jan. 1.—febr. 16 .— ÖP IX. 157—173. Az idézett helyek: 157., 160., 165.

11 Katona és Bánk bánja. 2. kiad. Bp. 1907. 168—169.

12 Katona József: Bánk bán. Bp. 1899. Pesti Napló LXXXI.

13 Nyugat 1909. nov. 1. — Publ. III. 216.

14 Földessy Gyula: Ady minden titkai. Bp. 1949. 196. — Földessy szövegpárhuzamot feltételez Az ifjú Rajnánál c. költemény és a Bánk bán IV. felvonásának egyik sora között is (uo. 108.), ez azonban nem meggyőző.

15 A korábbi irodalomban egy cikk foglalkozott a fenti témával: Krónikás: Ady Endre Katona Józsefről. Magyarság 1930 júl. 11. Csak A magyar Pimondánt idézte. Katona, Vajda és Ady között vont párhuzamot Marton Sándor a kecskeméti Katona József Kör. 1927. nov. 11-i ünnepélyén. Minta hírlapi beszámolóból (Kecskeméti Lapok 1927. nov. 13.) megállapítható, Katona és Ady „lelkének testvériségéről” beszélt, így fogalmazva: „Ady, mint Katona, vesztesnek érezte magát a teremtésben.” A felsoroltakon kívül említi Ady Katonát és a Bánk bánt Egy jubileum (A Magyar Könyvtár ötszázadik kötete) c. glosszájában is. (Budapesti Napló 1907. nov. 20. — ÖP IX. 59—60.)

74