Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 9. szám - MŰVÉSZET - Kecskemét mai és holnapi arca (Beszélgetés Kecskemét város főmérnökével - Az interjút készítette: Goór Imre)
nak — az átépítését. A munka megkezdése előtt a Szabadság térre irányuló forgalmat ideiglenesen el kellett terelnünk. Egy-két nap múlva azonban az útügyi szakemberek azt tapasztalták, hogy az elterelő kiskörút jól beváltotta a hozzá fűzött reményeket és jobban lebonyolítja a központba irányuló forgalmat, mint korábban maga a főtéri úthálózat. Ez a felismerés a város közlekedésszervezésének egy ritka „történelmi pillanatát” teremtette meg: Megvalósítjuk-e elsőként az országban a közúti forgalomtól mentes városközpontot, vagy a Szabadság téri átmenő szakasz megépítésével minden marad a régiben? A vitában az a néhány ember győzött, akik az első megoldás szószólói voltak. A győztesek is tudták, hogy az ideiglenesen kialakított kiskörútnak van néhány olyan hibája, amely miatt a városnak — még nagy erőfeszítések árán is — sürgősen megkell építenie végleges nyomvonalú kiskörútját. Ez nagyon költséges feladat, de a végleges nyomvonal mellé elhelyezett nagy beruházásokkal együtt — szakaszosan —a kiskörút is kiépülhet. Az időpontra vonatkozóan csak jósolni tudok, s ezt 10 évre becsülöm. Tehát remény van a városi közlekedésben a méretek megváltozásával a hatékonyság növelésére. Térjünk most át arra, hogy milyen változások várhatók a vasúti közlekedést illetően, s hogy alakul a pályaudvarok sorsa? Távlatban — s erre a városrendezési terv is kitér — az várható, hogy a „Nagyállomás” kizárólag személypályaudvarrá alakul. Nem engedhető meg sem környezetvédelmi, sem forgalmi szempontból, hogy ezen a helyen rendező és teherpályaudvar működjön. Ennek az elgondolásnak a megvalósítását több ok is sürgeti. Ilyen a személypályaudvar korszerűtlensége és életveszélyes volta. Az sem lehet végleges megoldás, hogy az itt kirakott teherárut a Rákóczi úton, vagy a körutakon át szállítsák tovább rendeltetési helyére. Az általános rendezési terv ezeket a gondokat felismerve, az egykori „Parasztfőiskola” térségében kijelölte a rendező és teherpályaudvar helyét. Ennek megvalósítása távlati feladat, de legalább a helyét fenn kell tartanunk. Az Alsópályaudvar rövidesen bővítésre és korszerűsítésre kerül. Itt az volt a legnagyobb gond, hogy a Szegedi út a tolatási határon belül keresztezte a vágányokat, így a sorompót időnként 20 percen túl is zárva kellett tartani. Ezt felüljáróval megoldották, így a régi Szegedi út lezárásának nincs akadálya. Ugyancsak sorompó okoz gondot a fedett uszoda előtt is. Tervünk, ennek kiiktatása érdekében, javasolta a Máriavárosi állomás megszüntetését, ami akkor valósítható csak meg, ha a lajosmizsei vasútvonalat a város határáig a fülöpszállási vasúttal párhuzamosan vezetjük, s innen ágaztatjuk vissza. Tudjuk, hogy erre nincs pénz; ennek ellenére ezt a megoldást is minden fórumon szorgalmazzuk. Többször felvetődött a bugaci keskeny nyomtávú vasútvonalnak és az átrakó állomásnak a megszüntetése is. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vasút érintette településeket megfelelő közutak építésével Kecskeméttel össze kell kötni. A közlekedéshez tartozik a légiforgalom is. Félig komolyan kérdem: Talán repülőteret is létesítenek Kecskeméten? Kecskemétnek a fővároshoz való közelsége egyáltalán nem indokolja személyforgalmi repülőtér létesítését. De azt elmondhatom, hogy az új megyei kórház csak Budapesten ellátható betegeinek gyors szállítása érdekében egy HELIPORT állomás kijelölésére a kórház térségében sor kerül. 89
