Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 9. szám - MŰHELY - Pintér Lajos: Jegyzetlapok egy lexikonhoz
tartópillérére épül a Virágos katona. Ez a könyve Giont már nemcsak a nemzedékén belüli összehasonlításra érdemesíti, hanem munkáját Király László Kék farkasok- jához, Szilágyi István Kő hull apadó kútba regényéhez — egyáltalán a legjelentősebb új magyar regényhez engedi hasonlítani. A Virágos katona folytatásában, a Rózsaméz regényben Gion „elbeszélő prózáját” a történetien, szociográfikusan, pub- licisztikusan pontos, apró tények hordalékával engedi átjárni. A Rózsaméz mutatja egy megtalált, megőrzött, reális történelmi „hős” alakját, irodalmi lehetőségét is. Gion jelentős ifjúsági szerző, ifjúsági regényei népszerűek, széles körben olvasottak. Különösen írói pályájának kezdetén az Új Symposion folyóiratban több kritikát, esszét, műfajéiméleti jegyzetet is publikált. Végei László író, esszéista. Az 1960-as évek elején jelentkező fiatal írónemzedék képviselője, a Magyar Szó újvidéki napilap kulturális rovatának vezetője. A fiatalok prózájának egyik legrangosabb képviselője. Gion Nándor történelmi elemekkel építkező, a nagyívű elbeszélés felé tekintő prózája mellett Végei László és Tolnai Ottó kísérletei jelzik legsikeresebben egy másik prózaírói út, a narratív, meditativ, elvont filozófiai tételek szolgálatába álló, a történelem összefüggései elé a nemzedék fejlődésének történetét helyező út lehetőségét. Végei regényeiben az itt és most világára, társadalmára, a környező világ főbb ellentmondásaira tekint. Kerouac beat-nemzedéke mondja jelentkezése idején a leghangosabb, az üvöltő szót, indulata a Symposion köréig elhat. Hőseinek jelképes használati eszközükké válik az útlevél, amely a világba való tényleges és szellemi kiszakadás lehetőségét biztosítja. Végei László regényének hősei is végigszáguldanak közös autójukkal a Kerouac-i világkaland útján. Tényleges útjaiknál nem kevésbé fontos ezen utak jelképes értelme: egy nemzedék eszmélésének és a világban való helykeresésének mozzanata. Közéleti indulatokkal teljes próza ez, amely a közlési nyelvet is elemeire szedi szét, és az olvasó szeme elé engedi kerülni az alkotói műhelyt, annak minden fogalmazói mechanizmusával együtt. Esszéisztikusan, vallomásosan, kísérletező módon formálja újra a nyelvet Végei hősein keresztül önnön helyzetét is újra és újra analizálja. Első regényét, az 1967-ben megjelent Egy makro emlékiratai címűt Weöres Sándor is üdvözli, az Új Symposionhoz küldött levélben kiemeli, hogy Végei különleges bravúrral teremtette meg hajótörött, életformájuk szerint elveszett hőseinek, hajótörött beszédroncsokból építkező nyelvi világát. Végei semmiféle illúziót nem táplál hőseivel szemben, sőt írásaiban rögzíti azt a folyamatot, amiben egy nemzedék lemond ifjúkorának eszményeiről. Ebben, a dezilluzionizmus ábrázolásában Végei vitathatatlanul a legjelentősebb rangot kapja a mai vajdasági írók között. 1969-ben jelent meg A szenvedélyek tanfolyama című regénye. Az első regényben fölvállalt gondok mondatnak tovább ebben is, de az író továbblép, a cselekményt teljesebben, gazdagabban, filozófiai és lírai sokszínűséggel bontja ki előttünk. Bár az első regény beszédroncsainak különlegességéről itt lemond. Végei László kiváló esszéíró is. 1975-ben jelent meg a vajdasági líra új értékeit bemutató tanulmánykötete A vers kihívása címmel. Esztétikában, filozófiában való jártassága képesíti arra, hogy a versek mögé fölrajzolja a meghatározó szellem térképét. Bori Imre tanulmányát követően nemzedéke számára újrafogalmazza Gál László szociális költészetének főbb tanulságait, a középnemzedékbeli Pap József és a nem75
